Halogatok, tehát vagyok

A halogatással mindannyian találkozunk életünk során. Például gyakran odázzuk el a feladatokat, ha azok kellemetlenek vagy megfoghatatlanul összetettek a számunkra. Nehézséget jelenthet, ha túl sok opció közül kellene választanunk, és a lehetőségeknek már a puszta összehasonlítása is felemészti az összes kapacitásunkat. De hogyan lehet kikeveredni a halogatás csapdájából? Cikkünkben erre mutatunk be egy módszert.

A halogató emberek nem lusták. Fontos teendőik vannak, csinálni szeretnének vagy csinálniuk kell valamit, mégis képtelenek hozzálátni a feladatokhoz. Helyette inkább sorozatot néznek, beszélgetnek, takarítanak, alszanak, esznek vagy a közösségi média oldalakon görgetnek. Aztán persze jön a lelkifurdalás és az önmarcangolás, hogy a feladatok felhalmozódásáról már ne is beszéljünk.
Bármi miatt is alakul ki a halogatás,

a miértek helyett koncentráljunk arra, hogy hogyan tudunk felülkerekedni az előttünk hegyóriássá növekvő problémakupacon.

A Petr Ludwig és csapata által kifejlesztett todo-today egy olyan eszköz, mely nem csak a nyomasztó teendőhalom lefaragásában tud segíteni, hanem segítségével gátat lehet szabni a bennünket megtaláló újabb és újabb feladatoknak.

Listák helyett ábrák

A hatékony időgazdálkodással foglalkozó eszközök közül sok alapszik a különféle listák elkészítésén. A teendőket naptárakba, öntapadós jegyzetfüzetekbe, telefonos applikációkba vagy egy külön könyvecskébe rögzítik. A haladó módszerek színeket, sorszámokat is használnak. Azonban, ezek

a listaszerű felsorolások a grafikus ábrázolások előnyeit nem képesek kiaknázni.

A képi megjelenítés számos többletinformációt hordozhat. Ha a teendőket elmetérkép-szerűen ábrázoljuk, az egyes feliratok mérete, színe, az egymáshoz való pozíciója, az összekötő vonalak erőssége, vastagsága, iránya szavak nélkül árulkodik a prioritási sorrendről. Úgy vezet bennünket végig a napon, hogy közben végig hatékonyak maradunk.

Címszavak helyett pontos feladatok

Gyakran okoz halogatást, ha túl nagy, túl összetett probléma előtt állunk. A todo-today eszköze ezt egyszerűsíti le a számunkra. Például a „vizsgára készülés” helyett alkalmazott „a 4. tétel elolvasása” kifejezés már sokkal barátságosabb.

Ha a teendő megfogalmazása pontosabb és emberközelibb, máris könnyebben megragadható, kivitelezhető a megoldása.

Az is nagyon motiváló lehet, ha ezek a feladatok belátható időn belül elvégezhetők. Ludwigék szerint egy egység kb. 30-60 perces etapokat jelent. Tehát, a hosszabb feladatokat kisebb elemekre érdemes szabdalni. A sok apró teendőt pedig csoportosítsuk. A módszerrel való ismerkedés kezdetén 5-6 feladatot javasolnak egy napra, hiszen eleinte az ember hajlamos túlbecsülni a saját képességeit. Idő kell ahhoz, hogy felmérje, mennyi és milyen összetettségű feladat fér bele a napba.

Ne csak elkezdjük, fejezzük is be!

Ha már elkezdtünk egy feladatot, szenteljük annak minden figyelmünket. Amennyire lehetséges, zárjuk ki a zavaró ingereket. Írjuk fel és tegyük félre az oda nem tartozó gondolatokat, némítsuk le a telefonos értesítéseket. Az is sokat segít, ha a legfontosabb vagy legkínosabb feladat elvégzésével indítjuk a napot. Ekkor ugyanis még frissek vagyunk, és az is felszabadító erejű, ha a legnehezebb részen hamar túlesünk.

A feladatokat jelképesen is le kell zárni.

Nem elég, ha egyik teendőből a másikba esünk. A befejezéskor álljunk meg egy pillanatra, húzzuk át a papírunkon az immár kész, elvégzett teendőt. Tartsunk egy lélegzetvételnyi szünetet, mozgassuk át magunkat. Az is energetizáló hatással lehet, ha pár percre környezetet váltunk, például sétálunk egy keveset. Felfrissülve könnyebb végezni a hátralévő feladatainkkal. Kis gyakorlással pedig néhány nap vagy hét alatt a todo-today eszközzel sok befejezetlen feladat végére tehetünk pontot.

Andrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról

Felhasznált irodalom: Petr Ludwig: Vége a halogatásnak (Central könyvek, 2012)