Cölöpsétány, láperdő, a felújított Esterházy-kastély, és az Öreg-tó őre a tatai vár

Tata, Fotó: Mayer Jácint

Bár Tata alapvetően nem egy nagy város, mégis rengeteg látnivalót kínál. Budapestről alig egy óra alatt elérhető az „Élővizek városa”, ahol a középkortól kezdve a fényűző barokkon át találni érdekességeket, látványosságokat, nevezetességeket.

Lápi világ a Fényes Tanösvényen, Fotó: Mayer Jácint

A sok természeti látnivaló között szintén egyedi és országos viszonylatban is páratlan a város melletti Fényes karsztforrás-csoportjánál 2015-ben kialakított 1,3 km hosszú, 18 állomásból álló Fényes Tanösvény, mely cölöpsétányon vezet végig a tiszta vizű források felett, a láperdő égerfái között. Olyan varázslatos vízivilágba nyújt betekintést, amely az évszázadok alatt nem változott, megőrizte arculatát, páratlan hangulatát. Leglátványosabb része a közel 4 hektár nagyságú láperdőben, a Nagy-Égeresben kiépített szakasz a kilátótoronnyal. A nyílt vízfelületű lápból kikandikáló fatörzsek, égerfák és a tavat uraló teknősbékák, vízimadarak minden korosztály csodálatát kivívják. A gyerekek kedvence persze, a hosszúkás, tündérrózsákkal benépesített tavon kézi erővel működtethető komp, mellyel egyik partól a másikra tudjuk húzni magunkat, és a mellette kifeszített függőhíd, aminek legmélyebb pontján kiváló pancsolási lehetőség nyílik az aprónépeknek.

Kézi komp a Fényes Tanösvényen, Fotó: Mayer Jácint

A láperdők igen különleges élővilágnak nyújtanak otthont. Az égerfák támasztó gyökerein, mint kicsiny szárazulatokon fejlődik a védett szálkás pajzsika és a széles pajzsika. A hínárnövényzet képviselői között az igen különleges rencék az említésre méltók, míg a sekélyebb részeken a védett bugás sás zsombékjai nőnek. Az égerlábakon gyakorta sütkéreznek teknősök, siklók vagy éppen vízityúk és tőkésréce családok, de a kidőlt fák és a sásrét fedezékében megtalálható a vidra és nutria is. A Kárpát-medence egyik legnagyobb hozamú karsztforrás-rendszerét és annak különleges növény- és állatvilágát bemutató tanösvényen foglalkoztató és látogatóközpont és vizes élménytó is működik.

Éger erdő, Fotó: Mayer Jácint

Tatáról a legtöbbeknek talán egyből az Öreg-tó ugrik be, amely évente több ezer látogatót vonz. Nem is csoda, ugyanis a vízpart nyugalmán túl a tó környékén található a legtöbb helyi nevezetesség. Ha egy kört szeretnénk tenni körülötte kifejezetten jó futótáv a 7, 5 kilométeres hossza, de biciklivel, gyalog, babakocsival is jól járható. A vízpart látképét végig a város felőli sarkon elhelyezkedő impozáns tatai vár uralja.

A tatai vár az Öreg-tó partján, Fotó: Mayer Jácint

A várat délnyugati és északnyugati oldalról vizesárok védi, míg a többi részt a tó és annak mocsaras részei határolják. Az első modernebbnek számító olaszbástyás erődítést az 1500-as évek második felében kapja, amikor is a csinos várat a kor modernebb fegyverei ellen igyekeznek védhetővé tenni. A török háborúkban frekventált elhelyezkedése miatt folyamatosan a nagyobb hadmozdulatok egyik fő útvonalának számít, így sokszor cserél gazdát, mert mérete nem elegendő a nagyobb erők megállításához. Az 1683-as hadjáratban kerül utoljára török fennhatóság alá, akik kivonulásukkor véglegesen tönkre teszik, így a Rákóczi-szabadságharcban már nem kap komolyabb védelmi szerepet.

A tatai vár, Fotó: Mayer Jácint

A vár épülete 1954 óta a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont, melyben az állandó helytörténeti kiállítások, korszakok és témakörök szerint mutatják be a műtárgyakat. A legnagyobb gyűjtemény a római és a középkori kőtár. Az emeleten mindenképp érdemes megnézni, a gótikus keresztboltozatú lovagtermet, melynek dísze egy hatalmas, rekonstruált Zsigmond-kori lovagalakos kályha.

Az Esterházy-kastély, Fotó: Mayer Jácint

A vár szomszédságában található a műemlékileg helyreállított, és 2020-ban a látogatóknak átadott Esterházy-kastély. Az épület 1760-es évek második felében épült és 1945-ig volt az Esterházy család birtokában. A kastélyt folyamatosan lakták, falai között nem egyszer országos események zajlottak és olyan uralkodók látogattak ide, mint I. Ferenc , Ferenc József , II. Vilmos német császár és IV. Károly. 1809-ben a Napóleonnal kötött schönbrunni béke aláírásának helyszíne is volt, így a tóparti kastély joggal viseli a „béke szigete” nevet. Berendezett szobái és kiállítóterei egységes élményt kínálnak, a kastély, a birtokos család és a kor történetére vonatkozóan és hívják egy pazar kulisszák közti időutazásra az érdeklődőket.

Lépcsőház az Esterházy-kastélyban, Fotó: Mayer Jácint

Strandolni vágyók, természetbarátok, történelem-kedvelők, pecások, korzózást-, beülést tervezők itt mind megtalálják számításukat. A város megtekintése egy teljes hétvégi programra ajánlott, megközelítése az autópálya közelsége miatt egyszerű.