De legalább be sem engedi területére a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértőit, így különösen nagy a köd az atomprogram körül, amely egy másik atomhatalmat biztosan fenyeget a térségben, de nem, az nem az Egyesült Államok. Legalább is ez derül ki egy, az IAEA által készített bizalmas jelentésből. Sőt, az egészért Donald Trump lehet a felelős.
Egy megfigyelő szervezet szerint az ellenőrök kitessékelése „szélsőséges és indokolatlan”, mivel a készletek elérik a nukleáris megállapodás 22-szeresét, írja az Aljazeera. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bizalmas jelentései szerint Irán továbbra is kizár számos tapasztalt nukleáris felügyelőt, és három atombombához elegendő, 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránnal rendelkezik.
Az ENSZ nukleáris felügyelő testülete szerdán „szélsőségesnek és indokolatlannak” minősítette Irán több ellenőr akkreditációjának szeptemberben bejelentett visszavonását. Hozzátették, hogy ez a döntés „közvetlenül és súlyosan érinti” az ügynökség munkáját. Egy diplomáciai forrás szerint a lépés nyolc vezető ellenőrt céloz, köztük francia és német állampolgárokat.
Joga van hozzá
Irán azzal védekezik, hogy nekik joguk van az atomsorompó-egyezmény értelmében ezt megtenni. Ezzel párhuzamosan a NAÜ vezetője, Rafael Grossi reményét fejezte ki, hogy ez a probléma mielőbb megoldódik majd.
Egy különálló bizalmas jelentésben a NAÜ közölte, hogy Irán becsült dúsított uránkészlete több mint 22-szerese a Teherán és a világhatalmak között 2015-ben kötött megállapodásban meghatározott határértéknek. A jelentés szerint Irán teljes dúsított uránkészletét 4486,8 kg-ra becsülték október 28-án, ami 693,1 kg-mal több, mint augusztusban. A 2015-ös megállapodásban a limitet 202,8 kg-ban határozták meg.
Ez is érdekelhet:
- Így próbálja meg Irán körbekeríteni Izraelt, de a háborúból inkább kimaradnak – Olvass tovább ITT
- Irán újra kivégzett 3 embert hamis vádak alapján
Ezt az országot támadhatja Irán
És hogy azt ki rúgta fel? Nos, Donald Trump, aki elnökké választása után látványosan nekiment az Obama-érában helyreállított amerikai-iráni kapcsolatoknak. Egyoldalúan visszavonta az Egyesült Államokat a megállapodásból, újra bevezette az Irán elleni szankciókat, a vége pedig az iráni atomprogram újraindulása lett. Ezzel párhuzamosan pedig Trump látványosan békülni kezdet Kim Dzsong-un észak-koreai diktátorral. Az ENSZ azon dolgozik, hogy újra aláírja Irán a megállapodást, de munkájukat eddig nem koronázta siker.
Irán és a NAÜ között folyamatosak az összeütközések, a nyugati hatalmak szerint ugyanis a perzsa állam atomfegyvert fejleszt. Bár ezt ők tagadják, ha Teheránnak lesz atomja, akkor az nem elsősorban Washingtont, hanem térségbeli nagy ellenlábasát, a másik atomhatalmat, a háborúban álló Izraelt fogja célozni. A Wall Street Journal például arról írt, hogy Teherán tudott a Hamász október 7-i támadásáról, jóváhagyta azt, sőt még kiképzést is biztosított palesztin fegyvereseknek.
Irán mindezt tagadta és az ajatollah afelől is megnyugtatott mindenkit, hogy országa nem lép be a háborúba a palesztin szélsőségesek oldalán. Más kérdés, hogy rövidesen megindulhat az izraeli támadás Gázában, ami hozhat még olyan fejleményeket, ami átgondolásra készteti az iráni vezetést. Akkor pedig akár két atomhatalom is szembekerülhet egymással a Közel-Keleten.
