Rájöhettek, hogyan épült az első egyiptomi piramis
Egy nemrégiben megjelent tanulmányban a szakértők azt állítják, rájöttek, hogyan épült Dzsószer fáraó piramisa.
A Dzsószer-piramist, másik nevén a lépcsős piramist névadója, Egyiptom 3. dinasztiájának (Kr. e. 2670-2650) első vagy második fáraója végső nyughelyeként építették az Óbirodalom idején.
Az építmény a szakkarai fennsíkon emelkedik ki a tájból mintegy 60-62 méter magasra, és egy hatalmas halotti komplexum központja, írja a Heritage Daily.
Az ősi építőktől származó hiteles források hiányában jelenleg nem rendelkezünk megerősített információkkal az emlékhely építési módszerére vonatkozóan.
Dzsószer fáraó piramisa. Fotó: Wikimedia Commons/Charles J. Sharp
A legelfogadottabb elmélet szerint a nehéz kőtömböket görgőkön szállították, és rámpák segítségével szállították nagy magasságokba.
A piramishoz közeli vízgyűjtők vizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy a Gisr el-Mudir, vagyis a nagy elzárt terület a hordalékot és a vízet felfogó gátként szolgálhatott.
Továbbá a gáton túli domborzat egy rövid ideig létező tavat mutatott ki a Dzsószer-piramistól nyugatra, és vízáramlást a körülötte lévő vizesárokban.
A tanulmány szerzői kifejtik, hogy az árok déli szakaszán az egymást követő sziklába vájt szerkezetek megfelelnek egy vízkezelő létesítmény műszaki követelményeinek, ugyanis rendelkeznek egy ülepítőmedencét, egy visszatartó medencét és egy tisztítórendszert”.
Ez alapján az elzárt terület és az árok belső szakasza egy hidraulikai rendszerként működhetett az áramlás szabályozása és a vízminőség javítása érdekében.
Ezen túlmenően az építmény belső felépítése összhangban van egy olyan hidraulikus emelési mechanizmussal, amelyről korábban soha nem számoltak be.
A tanulmány szerzői szerint az ókori egyiptomiak úttörők voltak a hidraulikai rendszerek használatában, amelyre remek példák az öntözésőcsatornák és a hatalmas rakomány szállítására szolgáló uszályok.
Érdemes elolvasni:
