Budapest került a legrosszabb helyre egy olyan nemzetközi rangsorban, amely a turisták tisztasággal kapcsolatos véleményeit vizsgálta. Sok látogató koszosnak vagy elhanyagoltnak érezte a város egyes részeit, közben egy másik összeállítás szerint a hulladékkezelési problémák főként dél-ázsiai nagyvárosokban a legsúlyosabbak.

A legsúlyosabb hulladékgondok Ázsiában koncentrálódnak

A szemétprobléma ott válik igazán látványossá, ahol a város gyorsabban nő, mint ahogy a közszolgáltatások lépést tudnának tartani vele. Több ázsiai nagyvárosban éppen ez történik: egyre több ember él egyre sűrűbben, nő a fogyasztás, a szemétszállítás és a feldolgozás viszont sok helyen nem bírja a tempót. Ilyenkor a hulladék már a levegőt, a talajt és az ivóvizet is érintő probléma lehet.

A CHART by Pénzcentrum adatgyűjtése azt vizsgálta, mely városok küzdenek a legnagyobb hulladékproblémákkal. Ennél a vizsgálatnál az a döntő, hogy a szemét kezelése, elszállítása és feldolgozása mekkora kihívást jelent az adott településen. A Pénzcentrum összefoglalója szerint a legrosszabb helyzetű városok között főként dél-ázsiai nagyvárosok szerepelnek: a lista élén a pakisztáni Lahore áll, de Kanpur, Delhi és Varanasi neve is felbukkan, miközben kínai, afrikai és közel-keleti városok is megjelennek a rangsorban.

A UNEP 2024-es globális hulladékjelentése szerint a települési szilárd hulladék mennyisége 2023 és 2050 között 2,1 milliárd tonnáról 3,8 milliárd tonnára nőhet, vagyis a városoknak világszerte egyre nagyobb terhet kell kezelniük.

Ezek a hulledkéknövekedési trendek Budapestet is elérik, a fővárosban is egyre több hulladék keletkezik, részben a fogyasztás bővülése miatt, részben azért, mert a turizmus időről időre hirtelen megugrasztja a terhelést. Az Európai Unióban a települési hulladék mennyisége átlagosan évi mintegy 517 kilogramm fejenként volt az elmúlt években, ami jól mutatja, hogy a hulladéktermelés stabilan magas szinten marad a fejlett városias térségekben.

Budapesten a hulladékgazdálkodási közszolgáltató évente 700 ezer tonna települési hulladékot kezel, és a teljes városi hulladékáram nagyságrendileg 1,8 millió tonna körül alakul évente. Vagyis a főváros megnövekedett turizmusa mögött egy folyamatosan nagy terhelés alatt működő városi rendszer is nehezíti a köztisztaság fenntartását.

Ha lemaradtál: hazaengedte a bíróság a budapesti kannibált, tovább gyűjtheti az emberi maradványokat?

Tisztasági rangsor a turisták értékelései alapján

A Radical Storage rangsora a turisták Google-értékeléseit vizsgálva hasonlította össze a világ országait. A cég az Euromonitor Top 100 City Destinations Index városait vette alapul, majd városonként tíz kiemelt látványosság értékeléseit elemezte. Összesen több mint 70 ezer, az elmúlt 12 hónapból származó angol nyelvű véleményt néztek át, és azt figyelték, milyen gyakran írnak a látogatók pozitívan vagy negatívan a tisztaságról.

Ebben a rangsorban szerepelt Budapest ez esetben a legrosszabb, azaz első helyen. A Radical Storage szerint a magyar fővárosról szóló, tisztaságot említő értékelések 37,9%-a negatív volt. Budapestet Róma, Las Vegas, Firenze és Párizs követte, míg a legtisztábbnak érzékelt városok között Krakkó, Sharjah, Szingapúr, Varsó és Doha végzett az élmezőnyben.

Ez persze nem jelenti azt, hogy Budapest objektív adatok alapján a világ legpiszkosabb városa lenne. A Radical Storage listája inkább azt mutatja meg, hogy a turisták milyen benyomást szereztek a leglátogatottabb pontokon.

A felgyülemlő szemét kérdése azért is aktuális, mert Budapest turistaforgalma továbbra is erősödik. A KSH 2025-ös összesítése szerint a magyarországi turisztikai szálláshelyeken rekordmagas, 47,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, 5,1%-al többet, mint egy évvel korábban. A friss adatok alapján a főváros vendégforgalma is érdemben nőtt: 2025-ben Budapest 12 %-os bővülést könyvelhetett el.

Ez részben magyarázhatja azt is, miért szerepelhetett Budapest ilyen rosszul a turisták tisztasági értékeléseiben. Egyre többen használják ugyanazokat a belvárosi tereket, pályaudvarokat, aluljárókat és turistafolyosókat, így a szemét és az elhasználódó közterek is látványosabban jelennek meg. Budapestnek tehát nemcsak az a feladata, hogy továbbra is vonzó úti cél maradjon, hanem a növekvő turistaforgalommal járó szemét- és közterületi terheléssel is lépést kell tartania.

Olvass tovább: Mennyibe kerül 2026-ban egy nap egy magyarországi strandon valójában?