Az Országgyűlés hétfő este elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely az új Tisza-kormány hivatalba lépése óta a legjelentősebb alkotmányos változáscsomagnak számít.

A Tisza szerint történelmi szavazás zajlott a Parlamentben

A javaslatot 139 igen és 6 nem szavazattal fogadták el. Az új szabályok több állami intézmény működését is átalakítják, parlamenti cikluskorlátot vezetnek be, valamint hatálybalépésük esetén megszüntethetik Sulyok Tamás köztársasági elnök és több alkotmánybíró megbízatását.

A kormány szerint a módosítások lezárják a korábbi Fidesz-kormányok által kialakított közjogi rendszer korszakát, míg a Fidesz alkotmányellenesnek tartja a változtatásokat, ezért bojkottálta a hétfői parlamenti ülést és a szavazást.

Megszűnhet a köztársasági elnök megbízatása

A módosítás legnagyobb visszhangot kiváltó eleme, hogy hatálybalépését követő napon megszűnne Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása, amennyiben aláírja a törvényt. Az Országgyűlésnek ezt követően harminc napon belül új államfőt kellene választania. A Telex szerint Magyar Péter miniszterelnök a parlamenti vitában azzal indokolta a döntést, hogy szerinte az államfő nem a nemzet egységét képviselte, hanem a korábbi Orbán-kormány politikáját szolgálta.

A kormányfő úgy fogalmazott: a választók áprilisban kétharmados felhatalmazást adtak a korábbi rendszer lebontására, és az elfogadott módosítás ennek fontos állomása. Hozzátette, hogy ezt követően megkezdődhet egy új alkotmány kidolgozása, amelybe a társadalmat is bevonnák.

Sulyok Tamás az elmúlt hetekben többször is alkotmányos aggályokat fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban, ezért a magyar Alkotmánybírósághoz, valamint az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz is fordult.

Októberben tárgyalja az ügyet a Velencei Bizottság

A 444.hu szerint a köztársasági elnök sürgősségi eljárást kezdeményezett a Velencei Bizottságnál, azonban a testület nem adott helyt a kérésnek. A Sándor-palota közlése szerint a Bizottság csak októberi ülésén foglalkozik az indítvánnyal.

Az államfő hivatala szerint indokolt lett volna megvárni a nemzetközi alkotmányjogi szakértők véleményét, mielőtt a Parlament elfogadja a módosítást. Sulyok Tamás még a végleges javaslat nyilvánosságra hozatala előtt fordult a Bizottsághoz, elsősorban a hivatalban lévő köztársasági elnök leválthatóságával kapcsolatos kérdésekkel. A magyar Alkotmánybíróság végül nem vette napirendre az államfő beadványát.

Átalakul az Alkotmánybíróság működése

A módosítás több ponton is átalakítja az Alkotmánybíróság működését. Visszaállítják a 70 éves felső korhatárt, amelynek következtében két hónappal a szabály hatálybalépése után négy alkotmánybíró, köztük Polt Péter volt legfőbb ügyész megbízatása is megszűnik.

A jövőben ismét maguk az alkotmánybírák választják meg a testület elnökét három évre, valamint az alkotmánybírák megbízatási ideje a jelenlegi 12 évről 9 évre csökken. Emellett az Alkotmánybíróság visszakapja felülvizsgálati jogkörét bizonyos költségvetési és adóügyekben, amelyet még 2011-ben korlátoztak.

A módosítás a bírósági rendszer működését is érinti: nagyobb beleszólást kapnak a bírák az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének kiválasztásába és visszahívásába. Az intézményvezetők megbízatása kilenc helyett hat évre szól majd, és újraválasztásukra sem lesz lehetőség.

Bevezetik a parlamenti cikluskorlátot

Jelentős újdonság, hogy a jövőben legfeljebb három parlamenti cikluson, vagyis tizenkét éven át lehet valaki országgyűlési képviselő. A szabály értelmében azok, akik már három ciklust teljesítettek, nem indulhatnak ismét az országgyűlési választásokon.

A kormány szerint ez elősegíti a politikai megújulást, új társadalmi tapasztalatok megjelenését és a demokratikus képviselet szélesítését. A Fidesz ugyanakkor úgy véli, hogy a rendelkezés számos ellenzéki politikust kizár a politikai versenyből. Gulyás Gergely a szavazás előtt lemondott a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről, mondván, a legnagyobb ellenzéki pártot olyan politikusnak kell vezetnie, aki továbbra is választható országgyűlési képviselő.

Új hivatal és további változások

Az Alaptörvény módosítása megteremti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapját is. Az új intézmény feladata a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált állami vagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése lesz. A hivatal nyomozati és ügyészségi jogosítványokat is kap, vezetőit pedig az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg.

A csomag részeként megszűnik az Országgyűlési Őrség, megszűnik a Költségvetési Tanács költségvetési vétójoga, valamint csökken a kétharmados többséget igénylő törvények köre. Szimbolikus jelentőségű változásként október 1-jétől ismét a megye elnevezés lesz hivatalos a jelenleg használt vármegye helyett, visszafordítva a 2022-ben bevezetett módosítást.

Lerántjuk a leplet: tényleg rendszerváltás történt április 12-én?

Az államfő aláírására vár a törvény

Az Alaptörvény 17. módosítása egyelőre még nem lépett hatályba. A hatályos szabályok szerint Sulyok Tamásnak öt nap áll rendelkezésére, hogy aláírja a jogszabályt. Eljárási kifogások esetén még az Alkotmánybírósághoz fordulhat, amely azonban már csak a módosítás elfogadásának formai megfelelőségét vizsgálhatja, tartalmi felülvizsgálatra nincs lehetősége.

Amennyiben az államfő aláírja a módosítást, az abban szereplő rendelkezések a meghatározott ütemezés szerint lépnek hatályba, és jelentős átalakulást hozhatnak Magyarország alkotmányos intézményrendszerében.

Olvass tovább: Magyar Péter kérdezz-feleleket tartott — kormánydöntések, ígéretek, jövőbeli tervek, alvásidő