Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök továbbra is ragaszkodik ahhoz az elméletéhez, hogy a Fidesz-kormány alatt kiosztott közpénzek jogszerűen kerültek elosztásra, és hogy például a 17 milliárd forint kulturális támogatás vizsgálata politikai támadás. Azonban új felmérések azt mutatják, hogy még a Fidesz támogatóinak jelentős kisebbsége is helyesli az új kormány tervét egy vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozásáról.

A Népszava által közölt Publicus Intézet felmérés szerint a válaszadók 78 százaléka támogatja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozását. A javaslat támogatottsága szinte egyetemes a kormányzó Tisza párt hívei körében, de a Fidesz szavazóinak 29 százaléka is támogatja.

Ez az adat nem azt jelenti, hogy a Fidesz támogatóinak közel egyharmada bűncselekmények elkövetésével vádolná Orbánt vagy más korábbi tisztviselőket. Ugyanakkor azt sugallja, hogy Orbánnak a vagyon-visszaszerzést és a korrupciós vizsgálatokat politikai bosszúnak minősítő leírása nem automatikusan elfogadott a saját politikai táborában.

Orbán az NKA vizsgálatára összpontosítja védelmét

Orbán legutóbbi megnyilatkozása azután történt, hogy a nyomozók lefoglalták a Fidesz által használt szervereket és adatbázisokat a Nemzeti Kulturális Alap, vagyis az NKA vizsgálatával kapcsolatban.

„Az NKA ügy egy kitalált eljárás” – írta Orbán egy Facebook bejegyzésben, azt állítva, hogy az eljárás célja a Fidesz működésképtelenné tétele volt. Azt állította, hogy az ügyészek politikai utasításra eltávolították a párt teljes tagsági nyilvántartását, levelezési rendszerét és bizalmas személyes adatait.

A Fidesz székháza előtt tartott sajtótájékoztatón Orbán elmondta, hogy a lefoglalt szerverek tartalmazták a párt digitális infrastruktúrájának nagy részét, beleértve a tagsági és adományozási nyilvántartásokat. Bóka János, a párt parlamenti frakcióvezetője szerint a Fidesz fontolóra veszi, hogy büntetőfeljelentést tegyen a hatóságok intézkedései miatt.

A kérdések, hogy a lefoglalás szükséges és arányos volt-e, jogosak. A párttagsági nyilvántartások és a magánlevelezés érzékeny információkat tartalmaznak, és a hatóságoknak meg kell magyarázniuk, miért volt szükség ilyen széleskörű hozzáférésre.

Azonban a nyomozási eljárással kapcsolatos aggodalmak nem válaszolják meg az ügy központi kérdését: vajon az NKA támogatásokat jogszerűen ítélték-e oda.

Mit állítanak az ügyészek a Fidesz vagyon-visszaszerzési botrányában

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint megalapozott a gyanú, hogy az NKA döntéshozó testülete túllépte hatáskörét, és megsértette a jogszabályokat és belső szabályzatokat, amikor 2024 decemberétől kezdődően több mint 17 milliárd forint értékben hagyott jóvá 1 079 támogatást.

Hat, a pályázatok elbírálásában részt vevő személyt őrizetbe vettek és súlyos hűtlen kezelés gyanújával kihallgattak. Ezek vádak, és egyetlen bíróság sem állapította meg a tisztviselők vagy a kedvezményezettek büntetőjogi felelősségét. Kiderült, hogy egyes kedvezményezettek Fideszhez kötődő előadók és szervezetek voltak, köztük olyan személyek is, akik a párt választási kampányát támogatták.

Június 29-ig a kedvezményezettek 2,38 milliárd forintot fizettek vissza, a 24.hu által megszerzett információk szerint. A támogatás visszafizetése önmagában nem bizonyítja, hogy azt jogellenesen szerezték vagy ítélték oda: egyes kedvezményezettek állítólag lemondott programokra vagy a hírnév károsodásától való félelemre hivatkoztak. Ennek ellenére a visszafizetések növelték a gyanút, hogy itt jogtalan kitalásokról is szó lehetett.

A vita túlmutat egyetlen kulturális alapon

Az NKA vizsgálata a választások utáni szerződések, koncessziók és támogatások szélesebb körű ellenőrzésének hátterében zajlik, amelyeket az Orbán-kormányok alatt ítéltek oda.

Egy külön ügyben az új kormány több mint 100 milliárd forint oktatási szoftver szerződésekkel kapcsolatos feltételezett visszaélést jelentett a rendőrségnek. Ez a vizsgálat nem kapcsolódik az NKA támogatásokhoz, és a rendőrségi jelentés megléte nem bizonyítja a jogsértést.

Orbán politikai stratégiája az, hogy ezeket az ügyeket egyetlen narratívába kapcsolja össze: a Tisza-kormány és a hatóságok megpróbálják gyengíteni vagy felszámolni a legnagyobb ellenzéki pártot. Ez lehetővé teszi számára, hogy elterelje a figyelmet az egyes finanszírozási döntésekről a nyomozók módszereire és motivációira. Úgy tűnik, hogy a volt miniszterelnököt a nyilvánosságra került bizonyítékok sem zavarják a jelenlegi kommunikációjában.

Ha lemaradtál erről: Az összes fideszesnek le kéne mondania az alkotmánymódosítás után?

Miért fontosak a Publicus eredményei

A javasolt Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal feladata lenne az állami vagyonveszteségek, jogellenes gazdagodás és feltételezett korrupció azonosítása, miközben segíti az állami vagyon visszaszerzésére irányuló eljárások megindítását. A kormány szerint célja a közpénzek jogszerű és átlátható kezelésének védelme, a hivatalos konzultációs dokumentumok szerint.

A közvélemény támogatása önmagában nem garantálja, hogy egy ilyen hatóság függetlenül fog működni. Hitelessége az átlátható eljárásokon, bírói felügyeleten és a kormányzati és ellenzéki szereplők egyenlő kezelésén múlik.

A Publicus felmérése, amelyet körülbelül 1 000 válaszadó körében végeztek július 16. és 21. között, életkor, iskolai végzettség, nem, településtípus és régió szerint reprezentatív volt. Egyetlen közvélemény-kutatásként nem szabad végleges mércének tekinteni a közvélemény megítélését az NKA ügyben.

Politikai üzenete azonban nehezen figyelmen kívül hagyható Orbán számára. A Fidesz adatok lefoglalásával kapcsolatos kritikája visszhangra találhat a jogszerű eljárások miatt aggódó támogatók körében. Mégis, amikor a Fidesz szavazóinak 29 százaléka továbbra is üdvözli egy olyan intézmény létrehozását, amely a potenciálisan visszaélt közvagyon vizsgálatára és visszaszerzésére irányul, minden vizsgálat politikai üldöztetésként való beállítása már nem biztos, hogy elegendő.

Friss hír, ezt is olvasd el: Orbán Viktor a Fehér Házban? Egy jelentés diszkrét washingtoni látogatásra utal