Kritikusan alacsonyra csökkent egy népszerű magyar tó vízszintje, így a nagyszerű látvány és gazdag élővilág helyett lehangoló természethorrorban lehet részük azoknak, akik kilátogatnak a szebb napokat is megért Bölömbika kilátóhoz. Friss képek cikkünkben.

Természethorror a kilátóból

Kiábrándító látvány fogadja mostanában azokat a természetkedvelőket, akik felkeresik a Tisza-tó egyik ismert kirándulóhelyét, a Bölömbika kilátót. A kilátó környéke ugyanis alaposan megváltozott: a korábban vízzel borított területeken most száraz meder látható, így az építmény gyakorlatilag szárazföldön áll.

A változás különösen szembetűnő a Madárpart Túraközpont, Kölcsönző és Kemping által készített friss fotókon. A képek alapján nehéz elképzelni, hogy a kilátó körül korábban víz volt. A táj jelenlegi állapota jól érzékelteti, milyen látványos következményei vannak annak, hogy a Tisza-tó vízszintje rendkívül alacsonyra süllyedt, írja a heol.hu.

A helyzet a Tiszavalki-medencében még feltűnőbb. A terület szinte teljesen kiszáradt, miközben a tó vízállása is szokatlanul alacsony. Emiatt nemcsak a korábbi tájkép változott meg, hanem azok a körülmények is, amelyek a környéket a természetjárók és a vízi turizmus számára vonzóvá tették.

Történelmi aszály, kiszáradó folyók, eltűnő tavak

Magyarország történelmi szárazságot kénytelen elviselni, a hazai tavak, folyók, vízfolyások vízszintje folyamatosan rekordokat dönt a negatív tartományba. Az egykor pezsfő turizmusáról, sporteseményeiről és fesztiváljairól híres Velencei-tó az utolsókat rúgja, de a magyar tengeren, a Balatonon is sokáig kell sétálni, hogy úszni tudjunk.

Emellett a Duna vízszintje annyira alacsony volt júliusban, hogy szinte teljesen le kellett állítani a Paksi Atomerőművet, majd fenékküszöböt kellett építeni, hogy megemelkedjen a vízszint és lehessen elegendő mennyiségű hűtővizet kivenni a folyamból a mostanihoz hasonló, extrém vízállás során is.

A Tisza vízszintje is rendkívül alacsony, egyik mellékfolyója a Zagyva pedig ki is száradt, mint ahogyan a Tarna, a Galgó, a Bózsva-patak, a Morgó-patak, a Tápió, vagy épp a Hajta is. A Kiskunság fokozottan védett élőhelye, a Kolon-tó már nyár elején kiszáradt, mint ahogyan a Bicsérdi-tó is a Dunántúlon, vagy a Kocsi-tó a Balaton-felvidéken.

Végnapjait éli a Velencei-tó, a Duna is rekordot döntött Budapesten: kiszárad Magyarország idén?

Nem magyar sajátosság, de alkalmazkodnunk kell

A tatai Öreg-tavon – a Tisza-tóhoz hasonlóan – rendkívül alacsony a vízállás, mint ahogyan a Balatonon és a Velencei-tavon is. Az extrém helyzet pedig gyors döntéseket igényel a kormányzat részéről, hisz az előrejelzések szerint a nyarak továbbra is szárazak és forrók lesznek Magyarországon a klímaváltozás és a globális felmelegedés hatására.

A rendkívül száraz nyár nem magyarországi sajátosság, következményei pedig a mezőgazdaságtól a turisztikán át az energetikáig az élet minden területét érintik. Románia kénytelen volt leállítani egyetlen atomerőművét a rendkívül alacsony Duna-vízállás miatt, Olaszországban pedig kiszáradt az első világháborús harcokból számunkra is jól ismert Isonzó folyó.

Hamarosan megszűnik az általunk ismert magyar mezőgazdaság – kutatók szerint ez jöhetne helyette