Úgy tűnik még jó ideig Magyar Péter és az általa vezetett Tisza Párt fogja meghatározni a magyar közéletet, de ennek kapcsán a mostani miniszterelnök meglehetősen szerény, közéleti szerepvállalása kapcsán pedig rendkívül mérsékelt. Orbán Viktor mindig sokáig tervezett, Magyar Péter tervei sokkal rövidebb távra szólnak.
Orbán és a hosszú időtávok
Orbán Viktor miniszterelnökként mindig hosszabb időtávokat adott meg kormányfői megbízatása kapcsán. Bár az utolsó négy évben rendszeresen beszélt arról, hogy lassan majd át kell adnia a stafétát a következő generációnak, saját vezető pozícióját utoljára talán Lázár János vonta kétségbe a 2018-as választások előtt, ám annak félreállítás lett a vége, most áprilisban pedig Lázár a kampány egyik arcaként bukott nagyot főnökével együtt.
Orbán mindig legalább 2030-ig tervezett, elmondása szerint ugyanis ennyi idő kell, hogy a „szociálliberális” ámokfutás után helyrehozza az országot, ezek az időpontok azonban mindig kicsit tolódtak. Lázár például a mostani kampányban rendszeresen félkész országról beszélt, arra utalva, hogy sok kell még ahhoz, hogy munkájukat (bármi is legyen az) befejezzék.
Magyar Péter miniszterelnökként ennél sokkal szerényebb – igaz, rendkívüli elánnal és iszonyatos munkatempóval vágott neki már az első ciklus első néhány hónapjának is. Elmondása szerint keveset alszik, értékeli a családjával, gyermekeivel együtt töltött időt, de pihenni most nincs idő, „majd talán 7 év és 8 hónap múlva jöhet egy kis pihenés”, írta tegnap egy Facebook-posztjában. A csatolt képen pedig épp kettő lépcsőfokot ugrik egy nemzeti zászlót a kezében tartva arra (is) utalva, hogy lassítani most nincs mód.
Köztársasági elnök is lehet Magyar Péterből?
Magyar Péter kormánya szinte első intézkedései között limitálta alkotmányban (alaptörvényben) azt, hogy egy-egy miniszterelnök maximum csak két ciklust, azaz nyolc évet tölthet Magyarország kormányának élén. Innen érthető is a fenti számítás. Bár sokan kétségbe vonták, hogy ezt komolyan gondolja, úgy tűnik, tartja magát ígéretéhez.
Más kérdés, hogy a Tisza által jövő őszig megalkotni szándékozott új alkotmány akár félprezidenciális köztársaságot is létrehozhat közvetlenül választott, erős felhatalmazású és ezért szerteágazóbb és erősebb jogkörű elnöki pozícióval, azt pedig semmi sem zárja ki ma, hogy valaki a miniszterelnöki pozícióból köztársasági elnöki pozícióba kerüljön, bár a rendszerváltás óta erre vagy a fordítottjára sem volt példa.
Jövőre közvetlenül választhatunk egy mostaninál sokkal erősebb köztársasági elnököt? Ezt mondja most a Tisza egyik erős embere
A közjogi berendezkedést mindenesetre a Tisza jelenleg úgy formálhatja, ahogy akarja. 141 képviselője ül a parlamentben, ami messze több a kétharmadnál és ami ennél is fontosabb, ha most lennének a választások még ennél is erősebb felhatalmazást kapna, hisz a szavazatok nagyjából kétharmadára számíthatna.
A legerősebb ellenzéki párt, az Orbán Viktor-vezette Fidesz eközben a szétesés jeleit mutatja. Navracsics Tibor korábbi uniós biztos és miniszter, illetve Ferencz Orsolya önálló platformot alapított Polgári Demokraták néven, amit Bóka János fideszes frakcióvezető üdvözölt, ám a magyar politikatörténetben a platformosodás mindig egy adott párt szétesésének előszobája volt (pl. MSZP vagy éppen a Jobbik esetében).
Emellett a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, Virág Andrea arra hívta fel a figyelmet a Népszavának, hogy a majd’ 100%-os támogatottságot maga mögött tudó Orbán Viktor pártelnökként gyakorlatilag néma maradt az elmúlt hónapokban, miközben energiaválság, vízválság és (szerinte) alkotmányos válság is sújtotta Magyarországot. Virág szerint ez azt jelenti, hogy Orbán önként levonult a színtérről és azt keresi, akinek átadhatná a stafétát. Szerinte Orbán magára hagyta a pártját, semmilyen stratégiája nincs a visszatérésre és körülötte mostmár minden a szétesés jeleit mutatja.
Huszárvágással próbálja felderíteni a Tisza-kormány az Orbán-korszak legnagyobb nyerteseinek valós vagyonát – sikerülni fog?
