Hadházy Ákos megkapta a pályázatokat a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki pozíciójára és úgy gondolja, hogy az elnöknek választott Unger Anna egy valódi pontozásos rendszerben az első hatvanban sem szerepelhetne. Eközben az egyik tiszás parlamenti alelnök arról beszélt, hogy volt pontozás, csak nem úgy, ahogy egy komoly álláspályázatnál lenni szokott.
Be sem kellett volna hívni meghallgatásra
Újabb részleteket közölt Hadházy Ákos a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetőinek kiválasztásáról. A volt országgyűlési képviselő azt állítja, hozzá került az elnöki és elnökhelyettesi pályázatok teljes listája a jelentkezők szakmai önéletrajzi adataival együtt, és ezek alapján szerinte nehezen magyarázható, hogyan kerülhetett Unger Anna a kiválasztás második fordulójába.
Hadházy szerint a pályázók között számos komoly szakmai háttérrel, megfelelő képzettséggel és vezetői tapasztalattal rendelkező jelölt volt. Úgy véli, egy ezekre épülő objektív értékelési rendszerben Unger „nem hogy a legjobb háromba, de a legjobb hatvanba sem kerülhetett volna be”. Ebből arra következtet, hogy a bizottság a pályázatok jelentős részét érdemben át sem tekinthette.
Nyakatekert pontozás a „vagyonvisszaszerző hivatal” kapcsán
A vita középpontjában a korábban emlegetett pontrendszer áll. A parlamenti pályázati felhívás szerint a legtöbb pontot kapó három jelentkezőt kellett meghívni személyes meghallgatásra. Hallerné Nagy Anikó parlamenti alelnök ugyanakkor később arról beszélt, hogy részletes, pontokban kifejezhető objektív rendszer nem létezett. A 444 szerint a behívásnál végül egy egyszerű, 1–3 pontos bizottsági szavazás döntött arról, kik kerüljenek a meghallgatandók közé. Három pontot kapott az, akit igen, végül ők pont hárman voltak.
Hadházy ezt azért tartja különösen problémásnak, mert szerinte egy ilyen eljárás alapjaiban kérdőjelezheti meg az NVVH vezetőjének függetlenségébe vetett bizalmat. Ha a hivatal politikus ellen lép fel, az érintett politikai motivációra hivatkozhat; ha pedig nem indít vagy lezár egy ügyet, a közvélemény politikai alkut sejthet mögötte.
Politikailag nem megfelelő jelöltek?
A politikus szerint az is visszaüthet, hogy nyílt pályázat látszatát keltették: szerinte tisztább lett volna, ha a miniszterelnök egyszerűen megnevez egy jelöltet, mint ha egy előre eldöntöttnek tűnő kiválasztást nyilvános versenyként mutatnak be.
Hallerné Nagy Anikó szerint nem lehetett pontokkal kifejezni a politikai kockázatokat, ami azzal járt volna, ha egy olyan személy kerül a hivatal élére, akiről esetleg később NER-es érintettség derül ki.
Saját elemzésünk – Magyar Péter furkósbotja vagy a jogállam garanciája: mi is ez az NVVH valójában?
Hadházy az elnökhelyettesi pályázatokat is kifogásolta. Állítása szerint a közpénzügyi posztra 39-en jelentkeztek, mégsem született döntés, amire szerinte nehéz más magyarázatot találni, mint hogy nem találtak politikailag megfelelő jelöltet. Hozzátette ugyanakkor: lehetségesnek tartja, hogy Unger Anna jó és a kormánytól független elnök lesz.
Az NVVH feladata lesz egyrészt a közvagyon védelme, másrészt azon vizsgálatok lefolytatása, amelyek során közvagyon visszaélésre okot adó körülmények között került magántulajdonba. Az NVVH gyakorlatilag egy leválasztott ügyészi szervezet lesz, amelynek széleskörű jogosultságai között lesz vizsgálatokat lefolytatni (akár más hatóságok bevonásával is), vagyonokat zárolni, akár állami felügyelő kinevezését is indítványozni magáncégekhez közvagyonnal kapcsolatos ügyekben.
Hatályba lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény – széles jogköröket kap az új szervezet
