Három nap, több mint 6500 résztvevő, több száz panelbeszélgetés, politikusok, üzletemberek, önkormányzati vezetők és szakértők – a Karpacz Gazdasági Fórum (Karpacz Economic Forum) 2026 méreteivel önmagában is impozáns rendezvény volt. A helyszínen azonban ennél is érdekesebb volt megtapasztalni, hogyan gondolkodnak Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országának gazdasági és politikai szereplői saját helyzetükről. És azt is, hogy ugyanazokat a gazdasági számokat mennyire lehet eltérően értelmezni.
Mindezt nem Varsóban, Krakkóban vagy valamelyik másik lengyel nagyvárosban, hanem a cseh határ közelében fekvő hegyi üdülővárosban, Karpaczban.
Egy kisváros, amely három napra Lengyelország egyik központjává válik
A helyszín elsőre meglepő választás. Karpacz nem klasszikus konferenciaváros, a Hotel Gołębiewski és a körülötte kialakított infrastruktúra azonban akkora kapacitással rendelkezik, hogy a több ezres rendezvény lebonyolítása sem okozott különösebb fennakadást.
A Forum Ekonomiczne hivatalos összesítése szerint a szeptember 8–10. között megrendezett 35. Gazdasági Fórumon 6500-nál is több résztvevő fordult meg, és több mint 500 vitát, panelt és más eseményt rendeztek. A program nyolc nagy témakört ölelt fel, a gazdaságtól és a nemzetközi politikától kezdve a digitalizáción és a mesterséges intelligencián át az egészségügyig.
A rendezvény méreteit a helyszínen lehetett igazán érzékelni. A konferenciatermek a hotel több szintjén és az épület előtt felállított pavilonokban kaptak helyet, míg a gálákat és banketteket külön szinten rendezték meg. A szervezők hivatalos tájékoztatója szerint maga a logisztikai központ is 3,5 kilométerre volt a konferencia fő helyszínétől.
A wroclaw.pl helyszíni beszámolója szerint mintegy 500 médiamunkás, 1200 önkormányzati szereplő és 900 külföldi delegált érkezett Karpaczba. Bár a program jelentős része lengyelül zajlott, és elsősorban lengyel témákról szólt, a fontosabb paneleknél tolmácsolás is rendelkezésre állt, így külföldiként is követhető volt a konferencia jelentős része.
Karpacz Economic Forum 2026: erős gazdaság, komoly dilemmákkal
A három nap egyik legérdekesebb tanulsága számomra az volt, mennyire különbözően lehet értelmezni ugyanazokat a gazdasági adatokat.
Lengyelország európai összehasonlításban kifejezetten erős növekedést produkál. Az Európai Bizottság májusi előrejelzése szerint 2026-ra 3,5 százalékos GDP-növekedést várt, miközben a munkanélküliség továbbra is rendkívül alacsony. A kép ugyanakkor korántsem problémamentes: a Bizottság 6,5 százalékos költségvetési hiánnyal és tovább emelkedő államadóssággal számolt.
Az OECD júniusi előrejelzése már valamivel óvatosabb, 3 százalékos növekedést várt 2026-ra, és külön is felhívta a figyelmet az energiaárakkal, a globális kereslettel és a régió geopolitikai helyzetével kapcsolatos kockázatokra.
Karpaczban így ugyanaz a gazdasági teljesítmény az egyik beszélgetésen egy sikeres felzárkózási modell bizonyítékaként, a másikon pedig egy új fejlődési szakasz előtt álló ország kihívásainak kiindulópontjaként jelent meg.
Talán éppen ettől volt igazán érdekes a fórum: néhány teremnyi távolságon belül egészen eltérő következtetéseket lehetett hallani ugyanarról a gazdasági valóságról.
Kormány és ellenzék is felvonult Karpaczban
A lengyel politikai élet számos fontos szereplője is megjelent a fórumon. A rendezők többek között Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes, Krzysztof Gawkowski miniszterelnök-helyettes és digitalizációs miniszter, Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz fejlesztési miniszter, Marcin Kulasek tudományos miniszter, Krzysztof Bosak parlamenti alelnök és Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök részvételét emelték ki, de számos államtitkár is jelen volt.
A jobboldali és ellenzéki politikusok jelenléte különösen látványos volt. Morawieckit álló tapssal fogadták, de Krzysztof Bosak szereplése szintén komoly közönségreakciót váltott ki. A lap beszámolója szerint Beata Szydło volt miniszterelnök és Mariusz Błaszczak korábbi védelmi miniszter is felszólaltak. Andrzej Duda, Lengyelország 2015 és 2025 közötti államfője ugyancsak több programon szerepelt.
A gálavacsorák a fórum különösen látványos eseményei voltak. Itt adták át azokat az elismeréseket, amelyekkel kiemelkedő gazdasági, üzleti vagy közéleti teljesítményt jutalmaztak. Talán a legfontosabbat, a 2026-os Év Embere díjat Dariusz Klimczak infrastruktúráért felelős miniszter kapta.
Ha lemaradtál erről – Nem elég a négyzetméterárakat nézni: ebben különbözik Budapest, Varsó és Bukarest újlakás-piaca
Morawiecki: a V4-et akkor is folytatni kell, ha nem azonos politikai oldal vezeti az országokat
Mateusz Morawiecki szereplése számomra azért is különösen érdekes volt, mert a fórumon személyesen is lehetőségem nyílt kérdést feltenni a korábbi lengyel miniszterelnöknek.
Arra voltam kíváncsi, hogy amennyiben a 2027-es lengyel választás után ismét kormányzati pozícióba kerülne, folytatná-e a visegrádi együttműködést akkor is, ha Magyarország miniszterelnöke már Magyar Péter, és nem Orbán Viktor.
Morawiecki határozott igennel válaszolt.
A volt lengyel kormányfő szerint a V4-et mindenképpen fenn kell tartani, és nem szabad még egyszer hagyni, hogy a visegrádi együttműködés azért essen szét vagy veszítse el a jelentőségét, mert az egyes országokat eltérő politikai nézeteket valló kormányok vezetik.
Válaszának lényege az volt, hogy a regionális együttműködésnek túl kell élnie a pártpolitikai különbségeket. Lengyelországnak, Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának számos olyan közös gazdasági, infrastrukturális és geopolitikai érdeke van, amely független attól, hogy éppen melyik politikai oldal van hatalmon.
Ez azért is figyelemre méltó üzenet, mert a V4 az elmúlt években éppen a tagállamok közötti külpolitikai és politikai nézetkülönbségek miatt szünetelt.
Lengyel-magyar vasúti kapcsolat: húsz éve tíz óra Budapest és Varsó között, és ma is ugyanennyi
A lengyel–magyar kapcsolatok állapotáról egy másik panelen jóval kritikusabb vélemény hangzott el.
Szabó Balázs, a Dunakeszi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és a Modern Lengyel Gondolatok Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy szerinte az előző magyar kormány 16 év alatt nem tett eleget a lengyel–magyar kapcsolatok gyakorlati fejlesztéséért, és ennek egyik legkézzelfoghatóbb példája a közlekedés.
Szabó felhívta a figyelmet arra, hogy Budapestről Varsóba mintegy húsz évvel ezelőtt is nagyjából tíz óra alatt lehetett eljutni vonattal, és az utazási idő érdemben azóta sem csökkent.
Ezt különösen annak fényében tartotta problémásnak, hogy Magyarország más irányban komoly nemzetközi vasúti beruházást vállalt: megépült a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése, miközben Lengyelország irányába nem indult hasonló léptékű projekt.
Szabó szerint egy korszerű Budapest–Varsó kapcsolat ráadásul messze nem kizárólag turisztikai kérdés.
Az észak–déli vasúti kapcsolat a logisztika, az áruszállítás és a régió országainak szorosabb összekapcsolása szempontjából is stratégiai jelentőségű lehetne. Miközben Európában új észak–déli logisztikai folyosók és nagy sebességű vasúti kapcsolatok épülnek ki, Magyarország ezeknek egyelőre nem meghatározó szereplője.
Szabó szerint ugyanakkor már érzékelhető lehet némi változás. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az új magyar kormány közlekedési és beruházási minisztere, Vitézy Dávid már beszélt a lengyel irányú vasúti kapcsolatok fejlesztéséről. Ez még nem jelent konkrét beruházást, de szerinte fontos jelzés arra, hogy a kérdés ismét bekerülhet a magyar közlekedéspolitika napirendjére.
Vitézy valóban egy nagyszabású vasútfejlesztési programot készít elő: a 24.hu szeptember 11-i beszámolója szerint a miniszter 3500 milliárd forintos átfogó vasúti és közlekedési fejlesztési keretről beszélt.
Több mint ötven magyar vett részt a fórumon
Magyar szempontból a résztvevők összetétele is érdekes volt. Magyarországról több mint ötvenen regisztráltak a rendezvényre, közülük többen panelbeszélgetéseken is felszólaltak.
Az elmúlt években a magyar delegációban rendszeresen megjelentek az Orbán-kormány miniszterei, illetve a korábbi kormánypárthoz közel álló politikai és közéleti szereplők. Idén is több fideszes vagy az előző kormányzati időszakhoz kötődő résztvevővel lehetett találkozni, miközben a Magyar Péter vezette új kormány magas rangú képviselete jóval kevésbé volt érzékelhető.
Jelen volt például Kövér László volt országgyűlési elnök, aki eredetileg két programban szerepelt volna, végül egy panelbeszélgetésen vett részt. Karpaczba érkezett Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere is, aki több eseményen megjelent. Kettejük találkozása a magyar sajtóba is bekerült: a 24.hu arról írt, hogy Márki-Zay Péter beszámolója szerint Kövér László nem fogadta el a felé nyújtott kezét.
A magyar résztvevők összetétele abból a szempontból is érdekes volt, hogy Magyarországon néhány hónappal korábban alapvetően megváltozott a politikai helyzet. A fórumon még jól látszott az elmúlt években kialakult személyes és intézményi kapcsolatrendszer, miközben az új magyar kormány és a Karpaczi Gazdasági Fórum közötti kapcsolatok láthatóan még egy új korszak elején járnak.
Közép-Európa egyik legnagyobb gazdasági fórumán a DNH MEDIA GROUP Kft. tulajdonosként kaptam meghívást a Warsaw Enterprise Institute Foundation-tól az eseményre és az utána lévő sajtóútra.
Karpacz Gazdasági Fórum: Sokkal több, mint egyszerű gazdasági konferencia
A Karpacz Economic Forum 2026 végére számomra talán ez volt a legerősebb tapasztalat: bár a rendezvény nevében gazdasági fórum, valójában három napra egy olyan közép-európai találkozóhellyé válik, ahol gazdaság, politika, geopolitika, infrastruktúra, technológia és üzlet szinte elválaszthatatlan egymástól.
A folyosókon és a vacsorákon legalább annyira fontos beszélgetések zajlottak, mint a színpadokon. A több száz panel között pedig időnként ugyanarra a kérdésre egészen eltérő válaszokat lehetett kapni attól függően, hogy egy minisztert, ellenzéki politikust, üzletembert vagy közgazdászt hallgatott az ember.
Lengyelország számos mutató alapján joggal tekinthet optimistán a következő évekre. Karpacz ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a gyors gazdasági növekedés önmagában nem szünteti meg a dilemmákat. Sőt, minél nagyobb gazdasági és politikai súlya lesz az országnak, annál fontosabbá válik a kérdés, hogy milyen irányban használja fel ezt az erőt.
Magyar szemmel pedig az egyik legfontosabb tanulság éppen az lehetett, ami két egészen különböző beszélgetésben is előkerült: a lengyel–magyar kapcsolatokat nem lehet kizárólag az éppen hatalmon lévő pártok politikai barátságára építeni. Legyen szó a V4-ről vagy egy Budapestet Varsóval összekötő modern vasútról, a hosszú távú együttműködéshez olyan kapcsolatokra és infrastruktúrára van szükség, amelyek a kormányváltásokat is túlélik.
Ahogy írtuk még a álasztás után, új lendületet kaphat a lengyel-magyar barátság. Erről beszélt Magyar és Tusk Varsóban
