A magyar élelmiszergyártók és kereskedők közösen sürgetik a kormányt, hogy haladéktalanul vezesse ki az árrésstopot. Szerintük az intézkedés már betöltötte eredeti, inflációfékező szerepét, jelenleg viszont torzítja a piacot. A vita nehéz helyzetbe hozza Magyar Péter miniszterelnök új kormányát: az infláció jelentősen csökkent, a vállalkozások és a jegybank is lát mozgásteret a kivezetésre, a fogyasztók viszont hozzászoktak ahhoz, hogy az állam közvetlen beavatkozással tartsa alacsonyan egyes bolti árakat. Még a végén piaci alapon kell megvásárolni az ételt:

Mi az árrésstop Magyarországon?

A magyarországi árrésstop technikailag nem hagyományos árstop. Az állam nem egy termék végső bolti árát rögzíti, hanem azt korlátozza, mekkora különbség lehet a kereskedő beszerzési ára és az eladási ár között. Tehát az állam nem veszi ki a részét az árak megfékezésében, hanem a piaci szereplőkre hárítja teljes mértékben.

Az intézkedést Orbán Viktor kormánya vezette be 2025 márciusában, amikor ismét gyorsulni kezdett az élelmiszer-infláció. A szabályozás alá tartozó élelmiszer-kategóriákban a kereskedők általában nem alkalmazhatnak 10 százaléknál magasabb árrést, és ahol releváns, a 2025 januárjában használt alacsonyabb átlagos árrést is figyelembe kell venniük.

A különbség fontos. A kereskedő továbbra is emelheti a bolti árat, ha nő a beszerzési ára, de nem dönthet szabadon a haszonkulcsról. Ráadásul a kiskereskedelmi árrés nem azonos a vállalat nettó nyereségével: a beszerzési és az eladási ár közötti különbségből kell fedezni a béreket, a bérleti díjakat, a logisztikát, az energiaköltségeket, az adókat és más működési kiadásokat is. Az Európai Bizottság külön bírálta Magyarországot amiatt, hogy úgy kezeli az árrést, mintha az egyenlő lenne a profittal.

A beavatkozást eredetileg átmenetinek szánták. Később azonban több alkalommal meghosszabbították, majd nem sokkal 2026 áprilisi távozása előtt az Orbán-kormány megszüntette az automatikus lejáratát. Az új parlament ezt követően törvénybe foglalta a korlátozásokat, így azok addig hatályban maradnak, amíg a jogszabály nem változik.

Ha lemaradt róla: A magyar euróbevezetés forgatókönyvéről beszélt a jegybankelnök: jobb lesz nekünk?

Az élelmiszeripar azonnali kivezetést kér

A magyar élelmiszergyártókat, agrártermelőket és kereskedőket képviselő szervezetek keddi közös közleményükben azt írták: eljött az idő az árrésstop megszüntetésére.

A szervezetek arra hivatkoztak, hogy hónapok óta javulnak az inflációs adatok.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2026 augusztusában a fogyasztói árak mindössze 1,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerárak 2025 augusztusához képest 1,4 százalékkal csökkentek, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva pedig 4,8 százalékkal estek.

A szervezetek szerint ilyen körülmények között már nem indokolt a korlátozás fenntartása.

Azt is állítják, hogy a magyarországi árrésstop beavatkozik a piaci árképzésbe, nem engedi, hogy a valós termelési költségek teljesen megjelenjenek a bolti árakban, és gyengíti a beszállítók alkupozícióját.

További aggály az import erősödése. Az ágazati szervezetek szerint ha a kereskedők a hazai előállítású termékeken nem tudnak fenntartható árrést elérni, nagyobb ösztönzést kaphatnak arra, hogy olcsóbb importáruval váltsák ki őket, ami kárt okozhat a magyar gazdáknak és élelmiszer-feldolgozóknak.

Az azonnali kivezetést sürgetők között van a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, a magyar ásványvíz- és üdítőital-ipari szövetség, az édességipari, húsipari, hűtőipari és konzervipari szervezetek, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a múlt héten külön jutott hasonló következtetésre: álláspontja szerint az intézkedés hosszú távon már nem hatékony inflációellenes eszköz, hanem versenytorzító tényező.

A jegybank szerint korlátozott az inflációs kockázat

A kivezetés mellett szóló legerősebb érv a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) érkezhet.

A jegybank júniusi inflációs jelentése szerint az árréskorlátozások megszüntetése csak korlátozott áremelkedést okozna, mert a bevezetésüket követő alkalmazkodás nagy része már végigfutott az ellátási láncon.

Az MNB becslése szerint az eredeti, 1,4 százalékpontos technikai árcsökkentő hatásnak csak körülbelül a negyede térne vissza. Modelljei alapján az inflációs hatás legfeljebb nagyjából 0,4 százalékpont lehetne, és az infláció az intézkedés azonnali kivezetése után is a jegybank 3 százalékos célja alatt maradna.

Ez nem jelenti azt, hogy minden érintett termék a jelenlegi áron maradna. Egyes áruk drágulhatnak, ha a kereskedők ismét szabadon alakíthatják az árrést. A jegybank ugyanakkor arra számít, hogy az áruházláncok közötti verseny korlátozza az ilyen emelések mértékét.

Miért tartotta meg Magyar Péter kormánya az intézkedést?

Itt ütközik egymással a gazdasági és a politikai logika.

Az intézkedést az Orbán-kormánytól örökölte az új kabinet, Magyar Péter kormánya azonban hivatalba lépése után nem számolta fel. A hatalomátadás előtt a TISZA jelezte, hogy kezdetben fenntartja a rendszert, mert nincs elég idő a hirtelen kivezetésre. Magyar augusztusban azt mondta, a kormány még nem tárgyalt az intézkedés megszüntetéséről, miközben elismerte, hogy az infláció évek óta nem látott szintre csökkent.

Szeptember 18-ra tovább mozdult az álláspontja: a miniszterelnök akkor arról beszélt, hogy a kormány az árrésstop megszüntetését vagy átalakítását vizsgálja, mert az kárt okozhat a magyar agrártermelőknek, különösen a tejtermelőknek. Azt is mondta, hogy az infláció csökkenése miatt a kivezetés már nem feltétlenül járna jelentős bolti áremelkedéssel.

A kormány ezért ugyanazzal a kivezetési dilemmával szembesül, amely más hatósági árszabályozásoknál is ismert. Ha a fogyasztók megszoknak egy alacsonyabb, szabályozott bolti árat, a beavatkozás megszüntetése akkor is kormányzati áremelésnek tűnhet, ha közben az alapinfláció alacsony.

Ez politikai ösztönzést ad a reform halogatására.

A rendszer fenntartásának azonban szintén ára van. A termelők és a kereskedők torzuló ellátási láncokra és erősödő importnyomásra figyelmeztetnek, az MNB szerint gyengült az inflációs indok a szabályozás fenntartása mellett, az Európai Bizottság pedig úgy látja, hogy a korlátozások sértik az uniós egységes piac szabályait.

Brüsszel júliusban az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot az élelmiszerekre és a drogériai termékekre vonatkozó árréskorlátozások miatt. A Bizottság szerint a rendszer aránytalanul érinti a nem magyar vállalatokat, és arra kényszerítheti a kereskedőket, hogy olyan árszinten értékesítsenek termékeket, amely nem fedezi a szélesebb működési költségeiket.

Ha lemaradt róla – Magyarországi munkaszüneti napok 2027-ben: hat hosszú hétvégével lehet tervezni

Mit tehet most a kormány?

A kormány előtt több út is áll, és nem feltétlenül kell egyik napról a másikra a teljes szabályozásból a teljes deregulációba váltania.

Az egyik lehetőség az árrésstop azonnali megszüntetése, abban bízva, hogy az áruházláncok közötti verseny és a csökkenő termelői árak fékezik az ebből fakadó áremeléseket. Az MNB becslései alapján ez ma jóval kevésbé lenne inflációgerjesztő, mint amilyennek az intézkedés bevezetésekor tűnhetett.

A második lehetőség a fokozatos kivezetés, például az engedélyezett árrés lépcsőzetes emelésével vagy egyes termékcsoportok szabályozás alóli kivonásával. Ez mérsékelhetné a hirtelen bolti árváltozásokat, miközben időt adna a termelőknek és a kereskedőknek a szerződések újratárgyalására.

A harmadik út az lehetne, hogy az átfogó árbeavatkozás helyett célzott támogatást kapnak az alacsonyabb jövedelmű háztartások, ha az élelmiszerek megfizethetősége továbbra is problémát jelent. Ez elválasztaná a szociálpolitikát a kiskereskedelmi árképzéstől, igaz, egy ilyen programnak saját költségvetési terhe lenne.

A kormány a kereskedelmi árrések közvetlen meghatározása helyett nagyobb hangsúlyt helyezhetne a versenyfelügyeletre, az árak átláthatóságára és az ellátási lánc költségeinek csökkentését célzó intézkedésekre is.

A Magyar-kormány számára ezért a döntés többről szól annál, hogy az árrésstop megszűnése után kissé drágább lesz-e egy liter tej vagy egy kilogramm hús. Ez az új kabinet egyik korai próbája: milyen gyorsan hajlandó leépíteni az elődjétől örökölt közvetlen piaci beavatkozásokat, amikor az eredeti válsághelyzet már enyhült.

Az élelmiszerárak éves alapon már csökkennek, a vállalkozások kivezetést követelnek, a jegybank kezelhető inflációs kockázatot lát, és uniós bírósági ügy is folyamatban van – egyre nehezebb halogatni a döntést. Ahogy korábban írtuk,