Magyarország már a 2004-es EU-csatlakozás idején vállalást tett az euró bevezetésére, amit az akkor újonnan csatlakozott országok közül, illetve az azóta csatlakozott államok közül többen is megtettek már. Többek között Horvátország vagy a sokáig lesajnált Bulgária is. Magyarország eközben messze van még az euró bevezetésétől és Varga Mihály jegybankelnök szerit nem kevés feltételt is teljesítenünk kellene addig, hogy a projekt sikeres is legyen. Ráadásul szerinte az elmúlt hónapokban nagyon jól teljesített a forint.
Ötből négy magyar eurót szeretne
A magyar euró kérdése Orbán Viktor 16 éven át tartó kormányzása alatt számos alkalommal felmerült, ám a korábbi miniszterelnök rendre elmondta, kormányában nincs elkötelezettség az EU-s deviza bevezetése mellett, szerinte ugyanis a magyar gazdaságnak (vagy legalább is az általa vezetett kormányok gazdaságpolitikájának) jobban megfelel az egyébként néhány hete 80. születésnapját ünneplő forint használata.
Ezzel szemben az áprilisban történelmi többséget elnyerő Tisza szinte kezdettől fogva az euró bevezetése mellett kampányol és konkrét vállalásokat is tesz a projekt sikeres véghezvitele érdekében. A Tisza mögött álló, jelenleg elsöprő társadalmi támogatottság egyben történelmi többséget jelent az euró bevezetése mögött, 5-ből 4 magyar az EU-s devizával szeretne fizetni Varga Mihály szerint.
Csak egy kritériumot teljesítünk
A Magyar Nemzeti Bank elnöke hangsúlyozta: nem a gyors, hanem a sikeres euróbevezetés a cél. Ehhez szerinte három dolog szükséges: társadalmi támogatottság, összehangolt stratégia és felkészült reálgazdaság, írja az index.hu.
A lakossági támogatás már adott: az euró bevezetése előtt álló országok közül Magyarországon a legmagasabb a támogatók aránya, a magyarok mintegy négyötöde pártolja a közös pénzt. Ugyanakkor ugyanekkora arány gondolja úgy, hogy az ország gazdaságilag még nem áll készen rá.
A számok egyelőre ezt az óvatosságot támasztják alá. Varga Mihály szerint jelenleg mindössze egy csatlakozási kritériumot teljesít Magyarország, mégpedig az inflációs referenciaértéket. Ez ugyanakkor már javította az ország pénzpiaci megítélését, miközben a forint az elmúlt másfél évben a világ egyik legjobban teljesítő feltörekvő piaci devizájává vált.
Kockázat az energiafüggőség, a lassú növekedés
A magyar gazdasági ciklusok erősen együtt mozognak az eurózónáéval, ami kedvező jel. Komolyabb kockázatot jelent viszont az infláció: a közép-kelet-európai országok nagyobb energiafüggősége miatt az árak könnyebben elszakadhatnak az eurózónában tapasztalt folyamatoktól.
A felzárkózás terén is van teendő. Magyarország 2020 és 2025 között évente átlagosan 1,2 százalékkal növekedett, miközben több környező ország ennél gyorsabban bővült.
A magyar kormány már most gőzerővel az euró bevezetésén dolgozik?
Varga Mihály üzenete alapján tehát az euró bevezetése ismét reálisabb politikai cél lett, de a tényleges csatlakozás még nem közeli. A társadalmi támogatás erős, bizonyos gazdasági mutatók javulnak, a szükséges konvergencia teljesítéséhez azonban még jelentős gazdaságpolitikai munka szükséges.
Így néz ki a „magyar euró”
Mint arról tavaly beszámoltunk, Vaterán megvásárolható az első magyar euróérme, ráadásul az ára sem volt akkor vészesen magas. Az előlapon Mátyás király és Beatrix királyné, míg a hátlapon a Balaton egyik legnagyobb vitorlása a Phoenix található, amely a keszthelyi Georgikont is alapító Festetics-család tulajdonában futott a „magyar tengeren”. Azt, hogy miért pont ezek vannak az elő- és hátlapon, illetve miért is készült el ez az érme cikkünkben olvashatod el.
2030 helyett évekkel később vezetheti be Magyarország az eurót
