Abban egyetértés volt a Fideszben, hogy tömegkommunikációs és katonai célokra is használható műholdrendszerre van szüksége Magyarországnak, ha a 21. században előnyre szeretne szert tenni az országok versenyében. Abban viszont már nagyon nem értettek egyet, hogy kihez is kerüljön pontosan ez a zsíros, sok százmilliárdos beruházás.

Hatalmas költség lett volna beszállni az űriparba

Ferencz Orsolya vezetésével a Külgazdasági és Külügyminisztériumban éveken keresztül dolgoztak egy magyar műholdrendszer tervén, írja a Direkt36 a Telexen. Az elképzelés szerint nem egyetlen eszköz, hanem több műhold alkotta rendszer épült volna ki, amely polgári – például kommunikációs és műsorszórási – feladatok mellett katonai célokat is szolgált volna. A projektet nemzetbiztonsági megfontolások miatt állami irányítás alatt tartották volna, és nagyjából 250 milliárd forintos költséggel számoltak.

Orbánnak tetszett az ötlet, mégis más kapta a projektet

Ferencz 2023 őszén a Karmelitában mutatta be a terveket Orbán Viktornak. A Direkt36 forrásai szerint a miniszterelnök ekkor ismerte fel igazán egy saját magyar műholdrendszer stratégiai jelentőségét, és meg is köszönte Ferencznek a prezentációt. Nem sokkal később azonban fordulat történt: Orbán úgy döntött, hogy a rendszer kiépítését nem közvetlenül az állam, hanem a 4iG végezze. 2024 januárjától pedig az űripari fejlesztések felügyelete is átkerült a külügytől a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

Újabb fideszes belháborúra derült fény: ebbe bukhatott bele Orbán?
Orbán Viktor és a fideszes vezérkar mosolyog a választási vereség után néhány héttel szervezett kongresszust követően. Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Az NGM később három szerződést kötött a 4iG-vel. Ezek összértéke 2,36 milliárd euró, vagyis mintegy 850 milliárd forint, amelyet az állam nagyjából másfél évtized alatt fizetett volna ki műholdas szolgáltatásokért. Már 2025-ben körülbelül 49 milliárd forint előleget kapott a cég.

A szükséges tudás egy része csak később került a 4iG-hez

A Direkt36 szerint a 4iG ekkor még nem rendelkezett komolyabb űrtechnológiai tapasztalattal. A vállalat 2024 februárjában hozta létre külön űripari leánycégét, és ugyanebben az időszakban szerzett 45 százalékos részesedést a Remredben, amely már rendelkezett űripari szaktudással.

A 4iG ezután kezdte hangsúlyozni, hogy a Remred révén jelentős űrmérnöki tudáshoz jutott. Vagyis a cég nem egy már teljesen kiépített műholdgyártási kompetenciával rendelkező szereplőként került a projekt középpontjába: az ehhez szükséges képességeinek jelentős részét a projekt átvételével párhuzamosan kezdte kiépíteni és megszerezni. Úgy tűnik tehát a Direkt36 cikke alapján, hogy Orbánék szándékosan alakították úgy, hogy végül alkalmasnak látszódhasson egy ilyen projekt lebonyolítására.

Mutatjuk, milyen átfogó átszervezésen mennek át a magyar titkosszolgálatok az Orbán-korszak után

Pénzügyi konfliktusok okozták a bukást is?

Ferencz Orsolyáéknak nem tetszett, hogy nem az állam, hanem egy külsős szereplő bonyolítja majd a gigabizniszt, az egykor budapesti főpolgármesterjelöltnek elképzelt űrbiztos pedig egyre inkább elszigetelődött. A vereség után pedig a Fidesz rendszerének és Orbánnak az egyik legnagyobb kritikusa vált belőle.

Sokak szerint részben a sok pénzügyi természetű konfliktus okozta a Fidesz bukását az április 12-i választásokon. Orbán pártja azóta is mélyponton van, bár a legutóbbi Medián-kutatás szerint 3%-kal erősödni tudott, a Tisza támogatottsága továbbra is lehengerlő, a teljes népesség körében 54%-os, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 64%-os. Ez Magyar Péter szerint egy most vasárnapi választás esetén 160 fős többséget jelentene a 199 fős parlamentben.

Kiderült: Két év alatt kétmilliárd forintba kerültek Orbán Viktor külföldi útjai – a VIP-várókban is tízmilliókat hagytak ott