Az elmúlt napokban több közvélemény-kutatás is nyilvánosságra került, és az adatsorok meglepően nagy változásokat is mutatnak.
Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni azt a képet, amit a friss elemzések mutatnak, az nagyjából így hangzana: a Tisza már nem ott tart, ahol a választás utáni eufória csúcsán volt, a Fidesz a várakozásokkal ellentétben korántsem tűnt el, a Mi Hazánk pedig lassan, de láthatóan építkezik. Egy-egy kutatásból persze nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, de ha különböző intézetek ugyanarra az eredményre jutnak, arra már érdemes odafigyelni.
A Tisza nagyot esett – de még mindig óriási az előnye
A 21 Kutatóközpont szeptember 28–30. között végzett, ezerfős kutatása szerint a pártot választani tudók között a Tisza támogatottsága 60 százalék, miközben májusban még 69 százalékot mértek. Ez komoly visszaesés, és a szeptemberi adat már jóval közelebb van a választáson elért 56 százalékhoz.
De mielőtt bárki is a kormánypárt „válságáról” kezdene beszélni, gyorsan jegyezzük meg: a Tisza 60 százaléka továbbra is rendkívül magas érték. A biztos részvételt ígérő pártválasztóknál egyébként 62 százalékon állnak, a Fidesz 26, a Mi Hazánk pedig 10 százalékot ért el. Vagyis az olló zárult valamelyest, de még mindig óriási a különbség.
A Republikon friss mérése hasonló irányt rajzol ki: a teljes népességben a Tisza 54, a Fidesz–KDNP 22 százalékon áll. Ezzel a Tisza támogatottsága két százalékponttal csökkent, míg a Fideszé három százalékponttal nőtt augusztushoz képest. A májusi rekordmérésekhez képest tehát sok szavazó eltűnt, a választási eredményhez képest viszont még mindig nagyobb a támogatottságuk.
Sokan temetik a Fideszt, de a számok ennél árnyaltabbak
A Fidesz helyzete szintén kettős. A 21 Kutatóközpont szerint a pártot választani tudók körében május óta 23-ról 26 százalékra kapaszkodtak vissza, ami kétségtelenül előrelépés. Igenám, de az áprilisi – számukra történelmi vereséggel végződő – a választáson még 36 százalékot szereztek.
A Republikon adatai még frissebb kapaszkodót adnak: a teljes népességben a Fidesz–KDNP 22 százalékra erősödött, ami április óta az első ilyen irányú elmozdulásuk. A biztos szavazó pártválasztóknál pedig 25 százalékot mértek. A korábbi kormánypárt tehát messze nincs azon a szinten, ahol a választás előtt állt.
Másrészt viszont az elmúlt hónapok adatai azt mutatják, hogy van egy jelentős, mozgósítható Fidesz-tábor, amelyből a párt vissza tudott szerezni szavazókat, és nem lett igazuk azoknak az elemzőknek és választóknak, akik teljes összeomlást vártak – vagy éppen reméltek. Különösen érdekes ez annak fényében hogy a jobboldali párt láthatóan keresi még a helyét az új, ellenzéki szerepben, nem találták meg azt a hangot, amivel igazán fel tudnák venni a versenyt Magyar Péter „abszolút filmszínházával”.
A Mi Hazánk növekszik, de hol a plafon?
A harmadik érdekes történet a Mi Hazánké. A 21 Kutatóközpont szerint a pártot választani tudók között 6-ról 11 százalékra nőtt a támogatottságuk május és szeptember között. Ez majdnem duplázódás, ami még akkor is nagyon feltűnő, ha kisebb pártok esetén a hibahatár még nagyobbat torzíthat. Eközben azonban a Republikon nem még látványos elmozdulást: a 7 százalékos eredmény még mindig a parlamentből való kiesés rémével fenyeget.
Ami mindenesetre egyértelműnek látszik, hogy a Mi Hazánk megerősödött a választás óta. Toroczkai László pártja szépen profitál abból, hogy a Fidesz továbbra sem tudott teljesen kijönni a választási kudarc okozta sokkból, és a pártelnök mintha szépen lassan kezdene szélsőjobboldali vezérből elfogadott politikussá válni. De azt azért nehéz kiolvasni az adatsorokból, hogy a pártnak tényleg lenne bármi esélye kormányzati szerepre törni.
A nagy kép: változik a mezőny, de nincs fordulat
A friss adatokból leginkább az látszik, hogy a választás utáni politikai eufória lecsengőben van. A Tisza támogatottsága a májusi csúcsról látványosan visszább került, a Fidesz pedig valamennyire visszaépítette a táborát. A Mi Hazánk közben szintén erősödött, de egyelőre nem látszik, hogy a növekedésük meddig tarthat.
A számok tehát változnak, de a nagy politikai erőviszonyok nem fordultak fel egyik napról a másikra. A Tisza előnye továbbra is jelentős, miközben a Fidesz és a Mi Hazánk számára egyaránt az a kérdés, hogy a mostani erősödést, illetve építkezést tartós trenddé tudják-e alakítani.
Nemrégiben arról is írtunk, hogy reális forgatókönyv lehet-e egy Fidesz-Mi Hazánk-fúzió. Erről itt olvashatsz.
