Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint adóemelések, külföldi térnyerés és veszélyes külpolitikai fordulatok jellemzik a Tisza-kormány működését. A Fidesz elnöke a Bayer Show rendkívüli adásában a gazdaság helyzetéről, a letartóztatott politikusokról, az ukrajnai háborúról és saját politikai jövőjéről is beszélt. Azt is elárulta, miért nem ő mond majd beszédet október 23-án.

Orbán szerint a kormány szavai helyett a valóságot kell nézni

A választás óta eltelt fél évet értékelte Orbán Viktor a Hír TV Bayer Show című műsorának rendkívüli adásában. A volt miniszterelnök azzal kezdte mondandóját, hogy szerinte nincs különösebb jelentősége annak, mit mond a miniszterelnök, mert a nyilatkozatok helyett a tényleges folyamatokból kell következtetni a kormány politikájára.

Orbán úgy látja, hogy Magyarországon baloldali gazdaságpolitika érvényesül, amelynek központi eleme az adóemelés. Példaként a katázás átalakítását említette (amelyet az előző kormányzati ciklusban szüntettek meg), amely szerinte 138 ezer ember adóterhét duplázta meg.

A volt kormányfő a vagyonadót és a dohánytermékek adóztatásának emelését is bírálta. Úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaságnak adócsökkentésre van szüksége, mert szerinte a magasabb adók visszafogják a gazdasági teljesítményt.

Orbán azt is felvetette, hogy a vagyonadó kevésbé érintheti a külföldieket, mint a magyarokat. Szerinte a sikeres vállalkozások és a dolgozó emberek megterhelése helyett a munkára épülő gazdaságpolitikához kellene visszatérni.

Szijjártó Péternek tulajdonította a gazdaság egyik fontos eredményét

A volt miniszterelnök a kínai autóipari beruházásokat hozta fel annak bizonyítékaként, hogy szerinte korábbi külgazdasági és külügyminisztere, Szijjártó Péter jól végezte a munkáját.

„Ma csak azért nem áll fejre a magyar gazdaság, mert Szijjártó Péter jól végezte a munkáját” – mondta Orbán.

A kijelentés különös aktualitását adja, hogy Szijjártó Péter időközben a BYD alkalmazottja lett.

Orbán szerint a Tisza-kormány gazdaságpolitikája a külföldi szereplőknek kedvez a magyar vállalkozásokkal szemben. Az M6-os autópálya koncessziós szerződését is bírálta, és azt állította, hogy a kormány a déli körvasút esetében is hasonló irányba mozdulhat el.

A mezőgazdaságot, az építőipart, a turizmust és az exportőröket egyaránt problémákkal küzdő ágazatokként említette. Állítása szerint a turizmusban kétszámjegyű visszaesés tapasztalható, az exportőrök pedig nem kaptak megfelelő segítséget az erősödő forint hatásainak ellensúlyozására.

A volt miniszterelnök azzal vádolta a kormányt, hogy külföldi érdekeket szolgál, és szerinte a jelenlegi gazdaságpolitika végső soron a magyar dolgozókat bünteti.

A kormány tagjait és szakértelmüket is bírálta

Orbán Viktor több kormányzati szereplőt is név szerint kritizált. Kapitány István gazdasági szakértelmét megkérdőjelezte, Kármán Andrást pedig gyenge vezetőnek nevezte, akivel szerinte „oda-vissza mosták fel a padlót”.

Orbán Anitáról úgy fogalmazott, hogy korábban nem volt rossz kabinetfőnök, de szerinte ez nem jelenti azt, hogy képes lenne a nagyhatalmak közötti geostratégiai megállapodásokra.

A volt kormányfő összességében azt állította, hogy a kormányzás külön szakma, és szerinte a Tisza-kormány tagjai nem rendelkeznek a szükséges tapasztalattal. A jelenlegi irányvonalat „újkommunista radikális baloldali kormányzásnak” nevezte.

Ukrajna és a háború miatt is támadta a Magyar-kormányt

A beszélgetésben jelentős hangsúlyt kapott az orosz–ukrán háború és Magyarország külpolitikája is. Orbán szerint a korábbi kormányzati álláspont a magyar nemzeti érdekeknek megfelelő semlegességre épült, ezt azonban szerinte a Tisza-kormány feladta.

A volt miniszterelnök bírálta Ukrajna európai uniós csatlakozásának támogatását, és azt állította, hogy a jelenlegi vezetés Oroszországgal szemben ellenségesebb politikát folytat, miközben pénzügyi támogatást juttat Ukrajnának.

Orbán szerint mindez komoly kockázatot jelent Magyarország számára. A műsorban arról is beszélt, hogy a háborúval kapcsolatos korábbi figyelmeztetéseiket sokan kinevették, miközben szerinte ma már európai vezetők is rendszeresen beszélnek a háborús veszélyről.

Politikai ügyeknek nevezte a letartóztatott fideszes politikusok eseteit

Orbán Viktor a letartóztatott Fidesz–KDNP-s politikusok ügyében is megszólalt. Azt állította, hogy az érintettek ártatlanok, és az eljárásokat politikai indíttatásúnak tartja.

A volt miniszterelnök Hankó és Seszták ügyét is felhozta, és azt mondta, hogy

az eljárások már a kényszervallatás határát súrolják.

Szerinte olyan feljelentések is születtek, amelyek mögött nem áll bűncselekmény, és elképzelhetőnek tartja, hogy az ügyek egyike sem állja majd meg a helyét a bíróság előtt.

Az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt (NVVH) szintén bírálta, és azt állította, hogy az intézmény a politikai ellenfelek felszámolását szolgálja.

Vitézy Dávidot is támadta, azt állítva, hogy személyes okokból tesz feljelentéseket. A volt kormányfő emellett az úgynevezett aranykonvoj ügyét Európa egyik legnagyobb korrupciós ügyének nevezte, és nyugati, illetve ukrán szereplők érintettségét is felvetette.

Orbán egyelőre nem tér vissza a politikai nagyszínpadra

A műsor végén Orbán Viktor arról is beszélt, hogyan képzeli el saját szerepét a választási vereség után. Elmondása szerint jelenleg a jobboldal újjászervezésén dolgozik, és hetente több vármegyébe is ellátogat, hogy a helyi közösségekkel egyeztessen.

Saját helyzetét sporthasonlattal írta le: szerinte már nem ő a csapatkapitány, hanem Bóka János, ő maga pedig jelenleg az edző szerepét tölti be.

Orbán azt mondta, az első nagy Békemeneten majd beszédet mond, de egyelőre nem ez a feladata. Ennek megfelelően október 23-án sem ő szólal majd fel.