A kormány bemutatta, hogyan alakítaná át a magyar gazdaságot a következő négy évben. A tervek között szerepel a költségvetési hiány csökkentése, a gazdasági növekedés felgyorsítása és az euró bevezetésének feltételeihez szükséges lépések megtétele legkésőbb 2030-ig. A Pénzügyminisztérium szerint a korábbi növekedési modell kifulladt, ezért a beruházásokra, az exportra és a termelékenység javítására kell helyezni a hangsúlyt.
2030-ra az euró bevezetésének feltételeit is teljesítenék
Szerda reggel tette közzé a Pénzügyminisztérium a 2027 és 2030 közötti időszakra vonatkozó középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programját, amit a Telex foglalt össze. A dokumentum azt vázolja fel, milyen gazdasági pályát képzel el a kormány a következő négy évre.
A program szerint a kabinet elkötelezett a felelős és fenntartható költségvetési politika mellett. Ennek első lépéseként 2027-ben a GDP 5 százaléka alá csökkentenék az államháztartási hiányt, majd 2030-ig megteremtenék az euróövezeti csatlakozás feltételeit.
A kormány a hiány mérséklését elsősorban az állam pazarlónak és túlárazottnak ítélt működési kiadásainak visszafogásával érné el. A dokumentum szerint az államnak hatékonyabban kell felhasználnia a rendelkezésére álló forrásokat.
Ezt olvastad már? A megemelt összegű családi pótlékot is megduplázza a Magyar-kormány: ennyi pénz jár majd 2027-től
Így alakulhat a gazdasági növekedés és az infláció
A Pénzügyminisztérium előrejelzései összhangban állnak azokkal a számokkal, amelyeket Kármán András pénzügyminiszter a múlt héten, Magyar Péter miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján ismertetett.
A tárca várakozásai szerint a magyar gazdaság növekedése fokozatosan gyorsulhat. Míg 2026-ra 1,7 százalékos GDP-bővüléssel számolnak, 2030-ra már 3,1 százalékot érhet el a növekedés.
Az infláció ugyanakkor átmenetileg emelkedhet: az idei évre várt 1,7 százalékról 2027-ben 3 százalékra nőhet, majd a következő három évben 2,5 százalékra mérséklődhet.
A minisztérium prognózisai valamivel óvatosabbak a piaci várakozásoknál, és a gazdasági növekedés tekintetében a Magyar Nemzeti Bank korábbi előrejelzéseinél is visszafogottabbak.
A jegybank szeptemberi inflációs jelentésében 2027-re 2,9, 2028-ra pedig 2,8 százalékos GDP-növekedést várt. Az inflációt ugyanerre a két évre 3,1, illetve 2,6 százalékra becsülte.
A kormány szerint kifulladt a korábbi növekedési modell
A program egyik legfontosabb megállapítása, hogy a 2010-es évek gyors gazdasági növekedését biztosító modell már nem működik megfelelően.
A korábbi bővülés jelentős részben annak volt köszönhető, hogy évről évre több munkaerő és tőke kapcsolódott be a termelésbe. A 2020-as évekre azonban megfogyatkozott a könnyen mozgósítható munkaerő-tartalék, miközben a beruházások is visszaestek.
A dokumentum szerint Magyarország termelékenységnövekedése 2010 óta jelentősen elmaradt a régiós versenytársakétól. 2015 és 2025 között például a magyar gazdaság éves átlagban több mint egy százalékponttal lassabban növekedett, mint a lengyel. A minisztérium ezt a különbséget teljes egészében a hazai termelékenység gyengébb bővülésével magyarázza.
A tárca szerint a tisztességtelen verseny és a járadékvadászatra ösztönző gazdasági környezet is hozzájárult ahhoz, hogy az erőforrások nem mindig a legtermelékenyebb ágazatokhoz és vállalatokhoz kerültek.
Az állam működése szintén jelentős költségekkel jár: a program szerint a magyar állam működtetése a GDP arányában 1–1,7 százalékponttal drágább, mint a régiós országokban. Emellett a gazdaságba történő állami beavatkozásra is a GDP arányában mintegy 3 százalékponttal többet fordít az ország a regionális összehasonlítási alapnál.
Ezt is olvasd el: A csúszások ellenére sem áll le Paks II.: megszólalt a Roszatom vezetője, de a kormány még mérlegel
A beruházások és az export húzhatják a gazdaságot
Az elmúlt években elsősorban a háztartások fogyasztása támogatta a magyar gazdaság növekedését. A kormány azonban arra számít, hogy 2027-től a beruházások és az export is érdemben hozzájárulhatnak a bővüléshez.
Az uniós források a tervek szerint segíthetik a beruházások fellendülését, miközben a tisztább piaci versenyfeltételek és a szerkezeti átalakítások javíthatják a magyar vállalatok termelékenységét.
