Üzbegisztán és Magyarország stratégiai szövetsége példa lehet az EU és Közép-Ázsia országainak

Üzbegisztán és Magyarország együttműködése látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, ami végül oda vezetett, hogy az egyébként egymástól távol lévő ország kiemelt stratégia partnerként tekint egymásra. Nézzük meg, hogy honnan indult, és hol tart most az EU és Közép-Ázsia számára is példamutató szövetség:

Bevezetés

Üzbegisztán

Üzbegisztán a Szovjetunió felbomlását követően 1991. augusztus 31-én lett független, és minden évben ezt ünneplik szeptember 1-jén. A közép-ázsiai állam területe 448 900 km², és egyetlen olyan ország a világon, amely csak más, szintén tenger nélküli országokkal határos, ugyanakkor a térség közlekedési és logisztikai központjának tekinthető. Sőt, a több mint 37 milliós lakosságával a legnépesebb ország Közép-Ázsiában. A lakosság döntő többsége üzbég nemzetiségű, a hivatalos nyelv is az üzbég, de élnek kisebb számban oroszok, tadzsikok, kazahok és más etnikai csoportok is. Az iszlám a domináns vallás.

Az ország fejlődésének alapját nem csak az elhelyezkedése, hanem az értékes természeti kincsei is biztosítják. A közép-ázsiai energiahálózat meghatározó szereplője földgáz és kőolaj tekintetében, de jelentős mennyiségben van urán, réz, szén, foszfát és volfrám, sőt, a világ egyik legnagyobb aranykitermelője (Muruntau bánya).

A jó természeti adottság mellett fontos megemlíteni, hogy az ország gazdasága az elmúlt évtizedben dinamikus növekedést mutatott a piacliberalizációs reformoknak és a külföldi befektetések ösztönzésének köszönhetően. Főbb gazdasági ágazatai a már említett energiaipar (földgáz- és olajkitermelés, export) és bányászat mellett a mezőgazdaság (gyapot, selyem, zöldség- és gyümölcstermesztés) és az élelmiszeripar, a textilipar, illetve a turizmus (Selyemút városai).

Registan tér, Szamarkand, Üzbegisztán. Fotó: Kató Alpár/Daily News Hungary, Helló Magyar

Új Üzbegisztán: új alkotmány és új választások

Az ország első elnöke Iszlam Karimov volt, akit 2016-ban váltott Savkat Mirzijojev. A vezetőváltás után új lendületet kapott az ország, Shavkat Mirziyoyev elnöksége alatt Üzbegisztán jelentős politikai reformokat hajtott végre. 2017-ben elindította az „Action Strategy” nevű ötéves programot, amelynek egyik fő célja a parlament (Oliy Majlis) szerepének és hatékonyságának megerősítése volt. A reformok eredményeként a parlament jogkörei és részvétele a társadalmi-gazdasági, politikai és jogi kérdések megoldásában jelentősen bővültek. Javult a parlamenti képviselők anyagi, technikai és információs támogatása, új szervezeti egységek jöttek létre, például költségvetési osztály, amely segíti a törvényhozókat az ország költségvetésének elemzésében. Bevezették a közviták szélesítését, a törvénytervezetek nyilvános megvitatását a Közszolgáltatások Egységes Portálján, és modern digitális technológiákat alkalmaznak a jogalkotásban. Ezek a lépések növelték az üzbég parlament átláthatóságát, a végrehajtó hatalom elszámoltathatóságát, és élénkítették a választókkal való párbeszédet, illetve jóval eredményesebb munkát tudnak végezni a megválasztott képviselők és az apparátus.

2023-ban népszavazás döntött egy széles körű alkotmánymódosításról, amely az 1992-es alaptörvényt radikálisan átdolgozta és kibővítette. Az új alkotmány jelentősen megnövelte az állam társadalom iránti kötelezettségeit, például a szociális juttatások és polgári szabadságjogok terén, továbbá elősegíti a helyi önkormányzatok fejlődését. A módosítások között szerepel a halálbüntetés eltörlése és az állampolgárok kiadatásának tilalma is. Az új alkotmány alapján 2023 júliusában előrehozott elnökválasztásokat tartottak, amelyet a reformokat sürgető Mirzijojev nyert meg. A 2024-es parlamenti választás a Mirzijojev-korszak reformfolyamatának fontos állomása volt, amely az alkotmányos módosításokkal és a politikai intézmények átalakításával együtt az ország politikai rendszerének korszerűsítését célozza, miközben a hatalmi struktúrák stabilitását is biztosítja. A nagykövetség meghívásának eleget téve nekem is volt szerencsém személyesen jelen lenni a választáson, megfigyelőként számos szavazóhelységbe ellátogathattam, részletesen itt lehet erről olvasni: Üzbegisztán történelmi jelentőségű parlamenti választásokat tartott, itt vannak az előzetes eredmények. Összességében kijelenthető, hogy Mirzijojev elnöksége alatt Üzbegisztánban jelentős előrelépés történt a parlament hatékonyságának növelésében és a politikai rendszer átalakításában, különösen az új alkotmány elfogadásával és az azt követő választásokkal, amelyek megerősítették az elnök hatalmát és a politikai stabilitást a „Új Üzbegisztán” keretében.

Üzbegisztán történelmi jelentőségű parlamenti választásokat tartott. Fotó Daily News Hungary

Nemzetközi szervezetekben is aktív szerepet vállal Üzbegisztán, hiszen többek között az ENSZ és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank (World Bank Group), Interpol, Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), Közép-Ázsiai Együttműködési Szervezet (CACO), Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC), Gazdasági Együttműködési Szervezet (ECO) és a Török Államok Szervezete (OTS) tagja.

Magyarország

Összevetve a közép-ázsiai országgal, területileg közel egyötöde Magyarország (93 ezer km²), lakossága pedig kevesebb mint egyharmada. A hivatalos nyelv a magyar, és nagy többség magyar nemzetiségűnek és kereszténynek vallja magát. A tengertől szintén elzárt közép-európai ország közlekedési és logisztikai szempontból szintén meghatározó a saját régiójában, hiszen a szállítási útvonalak kereszteződésében van.  Ez tudja kompenzálni a természeti kincsek hiányát, a gazdaság főbb tényezője a szolgáltatási szektor (64,8%), az ipar (31,3%) és a mezőgazdaság (3,9%). A szovjetektől megszabadulva 1989-ben kiáltották ki a harmadik magyar köztársaságot, és jelenleg a negyedik egymás utáni ciklusát tölti Orbán Viktor kormányfő.

Az Európai Unió (EU), NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete), Schengeni övezet, Európa Tanács, EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) és OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szervezetek teljes jogú tagja. Üzbegisztánhoz hasonlóan Magyarország szintén tagja az ENSZ-nek, Világbanknak (World Bank Group), IMF-nek, Interpolnak, UNESCO-nak. A Török Államok Szervezete (OTS), aminek alapító tagja Üzbegisztán, Magyarország megfigyelő státusszal rendelkeznek, és talán ez a legszorosabb kapocs az együttműködések terén.

Történelmi visszatekintés az elmúlt három évtizedre

A két ország közötti diplomáciai együttműködés 1992. március 14-én indult el, nem sokkal azt követően, hogy Üzbegisztán független állammá vált. A két ország közötti együttműködés jogi keretét több kiemelkedő jelentőségű megállapodás alapozza meg, köztük a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok szabályozásáról szóló egyezmény (1992), a beruházások kölcsönös védelmét biztosító megállapodás (2002), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (2008). A két ország közötti együttműködés rendszeres és szervezett 2013 óta: gazdasági kooperáció egyik meghatározó intézményes keretét a Kormányközi Gazdasági Együttműködési Vegyesbizottság (Intergovernmental Commission on Economic Cooperation) biztosítja, amelynek a 10. ülése hamarosan, 2025 júliusában kerül megrendezésre.

Diplomáciai téren is sokat fejlődött a kapcsolat a két ország között, Magyarország 2016 februárjában nyitotta meg nagykövetségét Taskentben, ami a “keleti nyitás” politikájának részeként történt. 2023. március 27-én pedig immáron Budapesten is lett nagykövetsége Üzbegisztánnak, és a helyben lévő nagykövet, Aybek Shakhavdinov több másik országban is szolgálatot teljesít.

Interparlamentáris kapcsolatok még 2020-ben lettek megalapozva, és azóta is szoros az együttműködés a két döntéshozó testület között.

Stratégiai partnerség kezdete

Kétségtelen, hogy az ország kapcsolatának elmélyüléséhez az ország két vezetőjének eltökéltsége is kellett. Orbán Viktor miniszterelnök 2021-es üzbegisztáni hivatalos látogatása, majd Savkat Mirzijojev elnök 2022-es magyarországi látogatása egy teljesen új szintet nyitott a kapcsolatokban, hiszen ekkor intézményesítették a stratégiai partnerséget.

Orbán Tashkentben, 2021

Orbán 2021-es taskenti látogatása során a felek történelmi jelentőségű megállapodást írtak alá a stratégiai partnerség létrehozásáról, amely új szintre emelte a magyar–üzbég kapcsolatrendszert. A két ország vezetőinek jelenlétében számos, a kétoldalú együttműködés széles spektrumát lefedő megállapodás született. Ezek többek között a külügyi és munkaügyi kapcsolatok elmélyítését, az atomenergetikai szakemberképzést, valamint az innováció, a kultúra és a mezőgazdaság területén történő együttműködést célozzák. Külön figyelmet érdemel a Debreceni Egyetem üzbegisztáni képzési programjairól szóló megállapodás, amely az oktatási kapcsolatok bővítésének egyik sarokköve.

Mirzijojev Budapesten, 2022

Mirzijojev 2022-es látogatása igazán különleges volt, hiszen üzbég államfő húsz évvel azelőtt járt utoljára Budapesten. A kétnapos hivatalos látogatás eredményeként egy jelentős együttműködési csomag, pontosan 16 kétoldalú dokumentum került aláírásra, amely több területet érintett, például a kereskedelmet, befektetéseket, mezőgazdaságot, pénzügyeket, kultúrát és humanitárius ügyeket. A két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt években jelentősen nőtt, és a látogatás tovább erősítette a gazdasági kapcsolatokat, különösen az üzbég IT, kommunikációs szektor, biotechnológia, építőipar, mezőgazdaság, vegyipar, textilgyártás és gépgyártás területein. Az Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központ létrehozásával és működésével összefüggésben a magyar fél felajánlotta segítségét az üzbég krumpliárak csökkentésében.

Mirzijojev Budapesten, 2025

A két vezető legutóbb 2025. május 20-án találkozott Budapesten, amikor az üzbég elnök a magyar fővárosba érkezett, hogy részt vegyen a Magyarországról először rendezett török államok szervezetének informális csúcstalálkozóján. A két ország közötti kapcsolatok új szintre léptek a megerősített stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozat aláírásával. Magyarország az első EU-tagállam, amely ilyen státuszt élvez Üzbegisztánnal.

Orbán Viktor magyar kormányfő és Savkat Mirzijojev üzbég elnök. Fotó: MTI

A két ország miniszteri megállapodásokat is kötött, így született egy kiadatási egyezmény, valamint egy katasztrófavédelmi és egy klímavédelmi együttműködésről szóló szerződés. Szintén egyezségre jutottak, hogy a magyar állami tulajdonban lévő MVM részt vesz majd üzbég atomerőmű-építésekben, illetve a 4iG csoport és Üzbegisztán kapcsolata is újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a magyar technológiai óriás megerősítve hosszú távú elköteleződését a közép-ázsiai térség iránt két jelentős előzetes megállapodást kötött üzbég partnerekkel. Mirzijojev fontos üzleti tárgyalásokat is folytatott a legnagyobb magyar cégekkel, így a MOL, az OTP Bank, a 4iG, BDPST Group, az Indotek, az MVM, a Duna Group, a H2O Consortium, az Inpark és a Wizz Air vezető tisztségviselőivel is tárgyalt.

Gazdasági együttműködés

Jelenleg 17 magyar tőke részvételével működő vállalkozás működik Üzbegisztánban, köztük 10 vegyes vállalat és 7 100%-ban külföldi tulajdonú vállalkozás. A legjelentősebb projektek között szerepel a baromfitenyésztési klaszterek létrehozása a Szirdarja régióban, az „Ipoteka-bank” privatizálása a magyar „OTP” bank által, a gyógyszeripar, az autóalkatrész-gyártás lokalizálása a „Joyson Safety Systems” vállalattal. Az egyik fő kezdeményezés Magyarország részéről a textil-, bőriparának, ruházati és cipőiparának részleges kiszervezése Üzbegisztánba.

Üzbegisztán érdeklődése kiemelkedő a magyar mezőgazdaság, technológia, logisztika, a gépgyártás, a gyógyszeripar és a vízgazdálkodás iránt.

Még 2024-ben elhangzott, hogy energetika terén Budapest támogatja az üzbég nukleáris programot, megkezdték az országból érkezett jövőbeli szakemberek képzését Magyarországon, illetve hűtésitechnikát is tudnak szállítani Üzbegisztánnak.

Fejlesztési alap, különleges gazdasági övezet

2021-ben alakult meg az Üzbég-Magyar Üzleti Tanács, 2022-től pedig egy fejlesztési alap is segíti a vállalatokat a közös beruházásokban.

A beruházásoknak újabb lökést adhat a Taskentben tervezett 50 hektáros területen egy különleges gazdasági övezet (SEZ) létrehozása az „Agren” szabad gazdasági övezetben „Agren” Free Economic Zone), ami az magyar és európai vállalatoknak lesz fenntartva.

Üzbég-magyar üzleti fórum

Az elmúlt években rendszeresen megrendezték az üzbég-magyar üzleti fórumot, hol Taskentben, hol Budapesten. Az elsőt 2022-ben szervezték, amikor 44 magyar cég képviselői látogattak el Üzbegisztán fővárosába, és ott 180 vállalatközi találkozóra került sor. https://kormany.hu/hirek/az-uzbegisztani-piac-kivalo-lehetosegeket-tartogat-a-magyar-vallalatok-szamara, de az üzbég elnök látogatása során is szerveztek hasonló rendezvényt Magyarországon. 2023. március 27-én a Magyar-Üzbég Üzleti Fórumot Budapesten tartották, 44 magyar és 15 üzbég vállalat kapcsolatépítését segítették elő a személyes találkozók. 2024-ben az a megállapodás született, hogy létrehoznak egy irodát a Közép-Ázsiai Közvetlen Befektetési Alap (CADIF) számára, amelyet a magyar fél kezdeményezett az együttműködés racionalizálása és a magyar vállalati tevékenység fellendítése érdekében a régióban. Az üzleti fórumon Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország készen áll a CADIF finanszírozásának megháromszorozására, 50 millió dollárról 150 millió dollárra.

Középső Folyosó

A stratégiai jelentőségű multimodális kereskedelmi és logisztikai útvonal, a Középső Folyosó, hivatalos nevén a Transz-Kaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal (Trans-Caspian International Transport Route, TITR), amely Kínát köti össze Európával a Kaszpi-tengeren, Közép-Ázsián, a Kaukázuson és Törökországon keresztül, hogy alternatív megoldást kínáljon a hagyományos, Oroszországon átvezető szállítási útvonalakkal szemben. Bár Üzbegisztán és Magyarország földrajzilag távol esik egymástól, mégis mindkettőnek jelentős szerepe van ebben az új útvonalban, hiszen mindkettő logisztikai szerepe nagy a saját térségében, és végeredményben ez az útvonal a két országot összeköti, és a kereskedést is megkönnyítheti.

Személyesen lehettem jelen a Tashkent International Forum eseményén 2024-ben, ezzel kapcsolatos írásom – Taskent Nemzetközi Befektetési Fórum 2024: rekordszámú résztvevő, 26,6 milliárd dollár értékű szerződéskötés

 EU, Türk Államok Szervezete

EU

Magyarország szerepe az Európai Unió tagjaként nagy segítséget tud nyújtani az EU és Közép-Ázsia országainak közeledésében. A globális átalakulások és a regionális együttműködések erősödő szerepe közepette Üzbegisztán Magyarországot olyan megbízható partnernek tekinti, amely elő tudja mozdítani az Európai Unióval való kapcsolatok elmélyítését, miközben aktívan hozzájárul a türk világot érintő kezdeményezések támogatásához is. Érdemes korábbi cikkünket elolvasni: Az Üzbegisztán és az EU közötti partnerség: haladás, beruházás és jövőbeli kilátások.

• ez is érdekes lehet: Üzbegisztán az Európai Unió egyik fontos partnerévé válik

Török Államok Szervezete

A türk államok népei úgy tekintenek Magyarországra, mint a legnyugatabbra szakadt testvérnép. Ezért is különösen fontos a Török Államok Szervezete (OTS) keretében folytatott együttműködés, amelyben Magyarország 2018 óta megfigyelőként vesz részt.

Legutóbb pont Budapesten tartottak ülés, amelyen a szervezet kormányfői is megjelentek, így adva rangot az eseménynek és Magyarországnak. Az OTS segítségével a magyar kormány szoros kapcsolatokat épített ki a török nyelvű országokkal, és fontos szerepet töltött be a régiók közötti integrációban. Üzbegisztánnak és Magyarországnak az OTS egyedülálló lehetőségeket kínál közös projektek megvalósítására a közlekedés, az energia, a digitalizáció, az ökológia és az oktatás területén.

Türk Államok Szervezete Budapesten, 2025. Fotó: MTI

Összeségében elmondható, hogy Magyarország híd szerepet tölt be az EU és Türk Államok Szervezete, ezen belül például Üzbegisztán között, míg Taskent Budapest számára stratégiai belépési pontként szolgál Közép-Ázsia irányába, elősegítve a térségbeli együttműködések elmélyítését.

Oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatok

Felsőoktatás

2021 júniusában tartották az első Magyar-Üzbég Rektori Fórumot Taskentben, amelyen a magyar delegáció tagjai együttműködési tárgyalásokat folytattak üzbegisztáni állami egyetemi rektorokkal és vezetőkkel. A magyar-üzbég kétoldalú oktatási együttműködés elsődlegesen a mezőgazdasági és vízgazdálkodási tudástranszfer, az orvostudományok, az építész- és építőmérnöki tudományok, illetve a műszaki, gazdálkodási és pénzügyi területekre terjed ki. A Stipendium Hungaricum (SH) kiválósági ösztöndíjprogrammal jelenleg 170 fős kvóta áll az üzbég egyetemi hallgatók rendelkezésére magyarországi tanulmányok folytatására. A második Magyar-Üzbég Rektori Fórumot Budapesten rendezték 2023-ben.

A magyar–üzbég felsőoktatási együttműködés az oktatás mellett a közös kutatás-fejlesztésre, valamint az ipari és mezőgazdasági innovációkra is kiterjed, elősegítve a kölcsönösen előnyös tudás- és technológiaátadást. Napjainkra kijelenthető, hogy gyakorlatilag valamennyi vezető magyarországi egyetem aktív partneri kapcsolatot ápol legalább egy üzbegisztáni felsőoktatási intézménnyel.

Kulturális és tudományos együttműködés

A magyar–üzbég kapcsolatok egyik fontos alappillére a kulturális és tudományos együttműködés, amely évről évre egyre szorosabbá válik.

Budapesten működik az Üzbég Nyelv és Kultúra Központ, amely a kulturális párbeszéd egyik legfontosabb platformjává vált. Emellett különböző események – mint például üzbég napok, koncertek, kiállítások és hagyományőrző rendezvények – is segítik egymás értékeinek megismerését.

A két ország közötti történelmi és tudományos kötődést jól példázza Vámbéry Ármin öröksége – a neves magyar orientalista, turkológus és utazó munkássága a XIX. században alapvetően hozzájárult Közép-Ázsia, különösen az üzbég területek európai megismertetéséhez, s mindmáig hivatkozási pont a két nép közötti kulturális párbeszédben. 2020-ban nagyszabású kiállítás nyílt Budapesten „Magyar dervis Közép-Ázsiában” címmel, amely Vámbéry Ármin életútját és közép-ázsiai felfedezéseit mutatta be különleges kéziratokkal, relikviákkal és múzeumi tárgyakkal.

2024-ben Lakitelken felavatták az üzbég költő, Alisher Navoi emlékművét, amelyet Lantosh György magyar szobrászművész készített. Ugyanebben az évben, augusztus 31-én éjszaka Budapest egyik legikonikusabb építménye, a Halászbástya az üzbég zászló színeiben világított az Üzbég Köztársaság függetlenségének 33. évfordulója tiszteletére. Az eseményt Üzbegisztán Magyarországi Nagykövetsége szervezte az OTP Bank közreműködésével. Részletek: Üzbegisztán zászló színeivel világították ki a Halászbástyát- VIDEÓ

Üzbegisztán zászló színeivel világították ki a Halászbástyát. Fotó: Üzbegisztán Nagykövetség, Budapest

Hagyományteremtő céllal 2025 januárjában először rendezték meg Budapesten az Üzbég Filmfesztivált az Uránia Moziban, ahol az üzbég filmgyártás közelmúltbeli fesztivál- és sikerfilmjein keresztül mutatták be Üzbegisztán filmiparát, és többek között a Vámbéry Ármin Kelet-kutató alakját felidéző dokumentumfilmet is levetítették.

A kulturális intézmények közötti együttműködés szintén dinamikusan fejlődik, így könyvtárak, múzeumok, művészeti szövetségek és kutatóintézetek egyre szorosabb kapcsolatokat alakítanak ki. Magyarország részéről fokozódó érdeklődés tapasztalható a türk kulturális örökség kutatása és bemutatása iránt, amely újabb lehetőségeket teremt közös tudományos és régészeti projektek számára.

Személyesen is megtapasztalhattam az üzbég vendégszeretetet:

• Üzbegisztán magyar szemmel: Taskentben és Szamarkandban jártunk – KÉPGALÉRIA

Zárszó

Magyarország és Üzbegisztán egy olyan stratégiai partnerséget alakított ki, amely mindkét fél számára előnyökkel jár minden érintett területen. Nem könnyű a földrajzi távolságot legyőzni, mégis a közös akarat megmutatta a világnak, hogy minden lehetséges. Természetesen vannak még bőven logisztikai, szabályozási és nyelvi akadályok, de mindkét fél törekszik a kapcsolatok további elmélyítésére, és a stratégiai partnerség láthatóan pillérei nagyon szilárdak. A jövőben rejlő potenciál további erőt adhat a szövetségnek, és ahogy a közös munka beérik, újabb és újabb területen lehet értékes tapasztalatokat és sikereket felmutatni.

Üzbegisztán és Magyarország együttműködésének sikere nem áll meg a határaiknál, hiszen követendő példaként szolgálhat az EU és Közép-Ázsia országainak, és elindulhat egy olyan partnerség, amiben az üzbég-magyar modell jó alapot képezhet.