Hivatalosan is elindulhatnak a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv uniós finanszírozású projektjei, miután megjelent az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP Plusz) felülvizsgálatáról szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben. Vitézy Dávid szerint ezzel több mint 2000 milliárd forintnyi vasúti és egyéb kötöttpályás fejlesztés megvalósítása előtt nyílt meg az út.
A bejelentést Vitézy Dávid tette közzé Facebook-oldalán. Mint írta, a kormányhatározat megjelenésével hivatalosan is elkezdődhetnek a jelentős részben uniós forrásból finanszírozott projektek.
3550 milliárd forintos vasútfejlesztési program indulhat
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv célja, hogy tíz év alatt összesen 3550 milliárd forintból megújítsa Magyarország kötöttpályás közlekedését. A program egyik legfontosabb finanszírozási forrása az IKOP Plusz. Vitézy szerint a jelenlegi uniós ciklusban 1406 milliárd forint áll rendelkezésre közlekedésfejlesztésekre, miközben a következő uniós ciklus projektjeire további 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás biztosított.
Ez azt jelenti, hogy több mint 2000 milliárd forintnyi vasúti fejlesztés indulhat el ténylegesen. Vitézy a bejelentésében azt is kiemelte, hogy az elmúlt hónapokban Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményeként Magyarország 16,4 milliárd eurónyi uniós fejlesztési forrást hozott haza.
Budapesttől Debrecenig és Pécsig újulhat meg a vasút
A program számos, az ország különböző részeit érintő beruházást foglal magában. Fejlesztik többek között a Budapest–Veresegyház–Vác, valamint a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonalat, miközben megújulhat a budapesti HÉV-hálózat és folytatódhatnak a fővárosi agglomeráció vasúti fejlesztései.
Elkezdődhet a Debreceni Nagyállomás rekonstrukciójának előkészítése, valamint a Debrecen–Nyíregyháza vasútvonal korszerűsítése. A tervek szerint a miskolci és a szegedi fővonalat 160 km/órás sebességre fejlesztenék, míg a pécsi fővonal átépítésének előkészítése is megkezdődhet.
Új intermodális közlekedési csomópontok épülhetnek, és számos regionális vasútvonal, illetve állomás is megújulhat. A program a budapesti közlekedést is érinti: meghosszabbodhat az M3-as metró, valamint folytatódhat a pesti és budai fonódó villamoshálózat fejlesztése.
Új InterCity- és HÉV-szerelvények is érkezhetnek
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv nemcsak a pályák és állomások felújításáról szól. A program része új InterCity-szerelvények és HÉV-járművek beszerzése, valamint a vasúti pályák rekonstrukciója és a lassújelek felszámolása is.
A villamosítatlan vidéki vasútvonalak egy részén új, akkumulátoros motorvonatok állhatnak forgalomba, elsősorban a nagyobb megyeszékhelyek felé közlekedő járatokon. Vitézy példaként Salgótarján és Szekszárd térségét említette.
A fejlesztési program célja emellett a Budapest és a vidéki nagyvárosok közötti kötöttpályás kapcsolatok javítása, valamint a nemzetközi vasúti összeköttetések megerősítése.
Most már nemcsak terv a vasút megújítása
Vitézy szerint a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv valóban országos program, amely a budapesti agglomerációtól az Alföldön át Nyugat-Magyarországig javíthatja a vasúti közlekedés színvonalát.
A kormányhatározat megjelenése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valamennyi beruházás azonnal megvalósul. A mostani döntés azt teszi lehetővé, hogy az egyes projektek ténylegesen elinduljanak, a konkrét beruházásoknak pedig külön ütemezése lesz.
Vitézy úgy fogalmazott: a magyar vasút megújítását most már nemcsak tervezik, hanem hivatalosan is elkezdődhetnek azok a projektek, amelyek hosszú idő után ismét fejlődési pályára állíthatják a hazai kötöttpályás közlekedést.
Ha lemaradtál volna: Jön Magyarország történetének egyik legnagyobb vasútfejlesztése: 3550 milliárd forintból újulhat meg a MÁV és a HÉV
