A Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe hétfőn zuhant le a szolnoki katonai repülőtér területén, miután a gép egy kiképzési feladat közben meghibásodott és a pilóta katapultált. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, korábbi vezérkari főnök részleteket árult el a szörnyű balesetről, ami brutális robbanáshoz is vezethetett volna a katonai reptéren még több emberéletet veszélyeztetve. Elmondása szerint minden az 51 éves pilóta tapasztalatán, lélekjelenlétén múlt.
Nagysebességű elfogást gyakoroltak a Gripenek
Ahogyan arról tegnap beszámoltunk (ITT és ITT), a gép egy másik Gripennel együtt nagy sebességű elfogást gyakorolt a magyar légtérben, ám a második feladatteljesítést követően, amikor hibaüzenet jelent meg, a gyakorlatot megszakították, majd Szolnok felé vették az irányt. A meghibásodott gép ugyanis már nem tudott biztonságosan visszatérni Kecskemétre, az bázisára. A pilóta leszállás közben katapultált, a helyszínre érkező tűzoltók pedig néhány percen belül eloltották a tüzet.
A gépen levegő-levegő rakéták és gépágyúlőszerek is voltak, így sokkal nagyobb katasztrófa is történhetett volna, ha a pilóta hibázik. A baleset okát továbbra is vizsgálják, ám a részletekkel kapcsolatban ma nagyon fontos adatokat mondott a honvédelmi miniszter a Retro rádió reggeli műsorában Bochkor Gábornak.
„Elsötétültek a műszerek”
Ruszin-Szendi Romulusz elmondta, hogy a Gripent egy 51 éves, több mint 2000 repült órával rendelkező, nemzetközi műveletekben is tapasztalatot szerzett pilóta vezette. A vadászpilóta kiváló fizikai állapotban volt, ám a balesetben megsérült a gerince, ezért ezekben az órákban műtik a Honvédkórházban.
A miniszter szerint a gépek nagy sebességű elfogást gyakoroltak. Kecskemétről szálltak fel, az első gyakorlatot oda-vissza teljesítették, majd a második elfogás végén kezdtek sorra érkezni a hibaüzenetek. Ezután elsötétültek a műszerek. Ruszin-Szendi szerint különösen nehéz helyzetet teremtett, hogy a Gripenekben nincsenek analóg műszerek, így a pilóta ilyen esetben nem tudja hagyományos műszerekből leolvasni például a gép sebességét vagy magasságát, hanem elsősorban a látottak alapján kell vezetnie. Ezeken a gépeken ugyanis már nincsenek analóg műszerek.
Jobbra kezdett kitörni a gép
A helyzetet valamelyest könnyítette, hogy a két Gripen közötti rádiókapcsolat nem szakadt meg. A kísérő gép segítségével a meghibásodott vadászgép eljutott a szolnoki repülőtérig, ahol a pilótának sikerült leszállnia. A problémák azonban ekkor sem értek véget: a gép a betonon jobbra kezdett kitörni, és a pilóta csak akkor katapultált, amikor felismerte, hogy már nem tudja visszanyerni az irányítást.
Ruszin-Szendi szerint a pilóta ezzel az utolsó pillanatig megpróbálta megmenteni a mintegy 30 milliárd forint értékű vadászgépet, miközben saját életét is kockáztatta. A miniszter hozzátette, hogy a katapultálás nem kellemes dolog, hisz önmagában is komoly fizikai terheléssel járhat. Az akár 15–20 G-s erőhatás (azaz a földi gravitáció 15-20-szorosa) is érheti a pilótát, ahogyan ez ebben az esetben történt is, gerincproblémákhoz vezetve. Emellett a sérüléshez az is hozzájárulhatott, hogy a katapultálás után a betonra érkezett.
Ruszin-Szendi meglátogatta a sérült pilótát a kórházban, aki örömmel számolt be róla, hogy minden végtagja mozog és újra szolgálatra jelentkezett megkérdezve, hogy mikor repülhet újra.
A svédek is tudni akarják a baleset okát
A baleset után az is kérdés, hogyan pótolják majd a kiesett Gripent. Ruszin-Szendi szerint erről csak a vizsgálat eredményének ismeretében lehet dönteni, ugyanakkor a svéd gyártó, a Saab is mielőbb szeretné megtudni, pontosan mi történt, és technikai segítséget nyújt a vizsgálathoz.
A miniszter szerint a gyártóval jó a kapcsolat, de egy esetleges új gép áráról folytatott tárgyalás már külön kérdés. A feketedobozok kiértékelése még hátravan, így a baleset pontos okára továbbra sincs végleges válasz.
Döbbenetes új részletek a Szegeden szörnyet halt diákmunkás tragédiájával kapcsolatban
