A Magyar Nemzeti Bank 2028-tól 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti középtávú inflációs célját. A lépés az euró magyarországi bevezetését is segítheti, mert közelebb hozza a hazai monetáris politikát az euróövezetben érvényes feltételekhez. A közös valuta bevezetéséhez ugyanakkor több más gazdasági, költségvetési és jogi feltételnek is teljesülnie kell.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az inflációs cél felülvizsgálata után döntött arról, hogy az új, 2,5 százalékos cél 2028. január 1-jén lép életbe – írta a HVG.
A jelenlegi cél 3 százalék, plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávval. A jegybank szerint a cél csökkentésével Magyarország közelebb kerül a régiós gyakorlathoz és az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs céljához.
A változás azonban már 2028 előtt hatással lehet a monetáris politikára, mivel a jegybankok nem pusztán az aktuális infláció, hanem a középtávú inflációs kilátások alapján határozzák meg a kamatokat.
Az alacsonyabb inflációs cél támogatja az euró magyarországi bevezetését
Az MNB szerint a magyar gazdaság euróövezethez való felzárkózása és az inflációs várakozások mérséklődése teret adott a cél csökkentésére. A jegybank arra számít, hogy az alacsonyabb inflációs környezet kiszámíthatóbb gazdasági feltételeket eredményezhet, hosszabb távon pedig mérsékelheti a nominális kamatokat és a finanszírozási költségeket.
A döntést a jegybank kifejezetten összekapcsolta Magyarország euróövezeti csatlakozási felkészülésével is.
Varga Mihály MNB-elnök szeptember elején arról beszélt, hogy az euró bevezetéséhez fegyelmezett, összehangolt stratégiára van szükség a monetáris és a költségvetési döntéshozók részéről. Szerinte Magyarországnak úgy kell bevezetnie az eurót, hogy a gazdaság a valutauniós csatlakozás előtt és után is tovább tudjon felzárkózni.
A magyar kormány közben azt közölte, hogy 2030 körül szeretné teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. Ez nem jelenti azt, hogy hivatalos dátumot tűztek volna ki a forint euróra cserélésére: a feltételek teljesítése a folyamat utolsó szakaszába lépés előfeltétele lenne.
Ha lemaradt róla –
Mit kell még teljesítenie Magyarországnak az euró bevezetése előtt?
Az alacsonyabb infláció csak az euróövezeti csatlakozás egyik feltétele.
Azoknak az uniós országoknak, amelyek be akarják vezetni a közös valutát, teljesíteniük kell a konvergenciakövetelményeket az árstabilitás, a fenntartható államháztartás, a hosszú távú kamatok és az árfolyam-stabilitás terén. Emellett legalább két évig részt kell venniük az ERM II néven ismert árfolyam-mechanizmusban, komoly árfolyamfeszültségek nélkül.
Magyarország jelenleg nem tagja az ERM II-nek, az Európai Bizottság pedig azt közli, hogy az országnak nincs hivatalos céldátuma az euró bevezetésére.
Az Európai Bizottság 2026. júniusi konvergenciajelentése is arra jutott, hogy Magyarország még nem teljesíti az euróövezeti csatlakozás feltételeit. Az értékelés idején Magyarország nem felelt meg az árstabilitási kritériumnak, a magyar jogszabályokat – köztük az MNB működését szabályozó előírásokat – pedig nem tartották teljesen összeegyeztethetőnek az eurórendszerben való részvétel követelményeivel.
Az infláció azóta csökkent, ami magyarázza, miért lát most mozgásteret az MNB az alacsonyabb cél kijelölésére.
Az államháztartás továbbra is nagy kihívás
A költségvetési politika továbbra is fontos része a képletnek. Magyarország ellen még mindig folyamatban van az uniós túlzotthiány-eljárás, bár a Bizottság kormányzati intézkedésekről szóló értékelése után az eljárás jelenleg szünetel.
Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint Magyarország államháztartási hiánya 2026-ban a GDP 6,2 százaléka, 2027-ben pedig 5,8 százaléka lehet. Az államadósság a prognózis szerint a 2025-ös 74,6 százalékról 2026-ban a GDP 75,1 százalékára, 2027-ben pedig 76,8 százalékára emelkedhet.
Ahogy egy friss HVG-elemzés is megjegyezte, az euróra való felkészüléshez össze kell hangolni a kormány költségvetési politikáját és az MNB monetáris politikáját.
Az inflációs cél csökkentése konkrét monetáris politikai változás. Ahhoz azonban, hogy Magyarország továbbhaladjon az euró bevezetése felé, fenntartható államháztartásra, árfolyam-stabilitásra, jogharmonizációra és végül az ERM II-be való belépésre is szükség lesz. Az MNB mostani döntése így egy várhatóan több évig tartó folyamat egyik lépése.
Mi következik?
Friss hír: Nem változtatott az alapkamaton a monetáris tanács
Nem változtatott az 5,50 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén – jelentette be a jegybank.
A kamatfolyosó két széle is változatlan maradt: az egynapos (O/N) betét kamata 4,50 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 6,50 százalék.
A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Legutóbb augusztusban csökkentette a testület az alapkamatot, egyhangú döntéssel, 25 bázisponttal 5,50 százalékra.
