A román szélsőjobboldali AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) megerősödése komoly kérdéseket vet fel az erdélyi magyar közösség jövőjével kapcsolatban. Egy esetleges AUR-kormány nem feltétlenül azzal kezdené, hogy bezáratja a magyar iskolákat vagy felszámolja a kulturális intézményeket. Sokkal alattomosabb forgatókönyv is elképzelhető: a magyar politikai képviselet és intézményrendszer formálisan fennmaradna, de fokozatosan a hatalom kiszolgálójává válna.
A kérdést a Transtelex járta körül Cseke Péter újságíróval és Kiss Tamás szociológussal, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársával. A szakértők az AUR politikai stratégiáját, a párt népszerűségének okait, valamint az erdélyi magyarságra és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) leselkedő veszélyeket vizsgálták.
Az AUR az elmúlt években a román politika egyik meghatározó erejévé vált. A párt támogatottságának növekedését több tényező segítette: az elitellenes hangulat, a járvány idején megerősödő intézményellenes bizalmatlanság, a szélsőségesen konzervatív és nacionalista üzenetek, valamint az ortodox egyházi hálózatokhoz fűződő kapcsolatok. A párt egyszerre tudja megszólítani a hagyományos értékeket valló választókat és azokat, akik elégedetlenek a politikai elittel.
Az AUR nem feltétlenül a Fidesz másolata – de vannak hasonlóságok
Az AUR politikai modelljében több olyan elem is felismerhető, amely a Fidesz 2010 utáni működésére emlékeztet. A nacionalista és konzervatív retorika mellett a párt gazdaságpolitikája is figyelemre méltó: a radikális jobboldali üzenetek mellett olyan gazdasági elképzeléseket képvisel, amelyek a piacpárti, tekintélyelvű neoliberalizmus irányába mutatnak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a két párt minden tekintetben azonos lenne. A hasonlóság inkább abban rejlik, ahogyan a politikai hatalom megszilárdítására, az intézmények befolyásolására és a társadalmi támogatottság fenntartására törekedhetnek.
Egy AUR vezette kormány esetében ezért nem kizárólag az számítana, hogy milyen kisebbségpolitikai intézkedéseket hoznának, hanem az is, hogy mennyire maradnának működőképesek a jogállami fékek és ellensúlyok.
Ez is érdekelhet: Megszűnhetnek a magyar többségű megyék Erdélyben? Több száz települést olvaszthatnak össze Romániában
Az RMDSZ lehet a legnagyobb vesztes
Az erdélyi magyar közösség számára az egyik legfontosabb kérdés az RMDSZ helyzete lenne. A párt évtizedek óta a romániai magyarok politikai képviseletének legfontosabb szervezete, és jelentős befolyással rendelkezik a magyar közösség intézményrendszerében is.
Egy szélsőjobboldali politikai erő hatalomra kerülése azonban nem feltétlenül vezetne az RMDSZ azonnali betiltásához vagy a magyar intézmények felszámolásához. Sokkal inkább elképzelhető egy olyan modell, amelyben a magyar érdekképviselet formálisan tovább működik, de egyre inkább a kormányzó politikai erő elvárásaihoz igazodik.
Hasonló folyamatokra a régióban is találni példát: a vajdasági magyarok politikai képviselete, a VMSZ és a szerbiai Aleksandar Vučić-rendszer kapcsolata gyakran kerül szóba olyan modellként, amelyben a kisebbségi párt jelentős politikai és intézményi befolyáshoz juthat, de cserébe szorosan együttműködik a hatalommal.
Nem csak a magyar iskolák jövője a tét
Az AUR esetleges kormányra kerülésének valódi következményeit ezért nem lehet kizárólag az alapján megítélni, hogy bezárnának-e magyar iskolákat vagy megszüntetnének-e kulturális intézményeket. A demokratikus intézmények gyengülése, a politikai függőségi viszonyok kialakulása és az önálló magyar érdekképviselet mozgásterének beszűkülése legalább ilyen súlyos veszélyt jelenthet.