A NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét, valamint a légi és tengeri drónok elleni védelmi képességeit Romániában – jelentette ki Nicușor Dan román elnök, miután a szövetség brüsszeli tanácskozásán a Fekete-tenger térségének biztonsága került napirendre. A román államfő szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja továbbra is komoly fenyegetést jelent az euroatlanti biztonságra, különösen a NATO számára stratégiai jelentőségű fekete-tengeri régióban.
Nicușor Dan közölte: a szövetséges országok szolidaritásukat fejezték ki Romániával a közelmúlt drónincidensei miatt, és megállapodás született a NATO drónelhárító projektjeinek felgyorsításáról. A cél, hogy a szükséges intézkedéseket már a július eleji ankarai NATO-csúcson jóváhagyhassák, ahova egyébként Donald Trump amerikai elnököt is várják. A román elnök hangsúlyozta a kritikus infrastruktúrák, valamint a Fekete-tengeren található Neptun Deep földgázmező védelmének fontosságát is, amelynek kiaknázása a térség energiabiztonságát segítené.
A galaci drónbecsapódás sokkolta Romániát
A NATO támogatására irányuló román kérés hátterében mindenekelőtt a május végi galaci incidens áll. Május 29-én egy orosz gyártmányú Geran–2 típusú kamikazedrón csapódott egy tízemeletes lakóházba a Duna-parti városban, nem messze az ukrán határtól. A robbanás következtében egy nő és egy gyermek megsérült, egy lakás pedig súlyosan megrongálódott. A román szakértői vizsgálat később egyértelműen megállapította, hogy a drón orosz eredetű volt, és mintegy 30 kilogramm robbanóanyagot hordozott. Ezt az oroszok nem ismerték el, Putyin saját vizsgálatot követelt.
A bukaresti vezetés az esetet Románia légterének súlyos megsértéseként értékelte, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását is kezdeményezte. A NATO a történtek után megerősítette: megvédi a szövetség minden egyes centiméterét, miközben Románia további drónelhárító támogatást kért szövetségeseitől.
Arról korábban mi is írtunk, hogy hol tesztelheti a NATO-t Oroszország: egy Érd nagyságú városba vonulhatnak be, ahol a lakosság döntő többsége egyébként orosz nemzetiségűnek vallja magát. Persze ez nem azt jelenti, hogy az oroszok mellé is állnának, hisz az oroszajkú lakosság Kelet-Ukrajnában sem támogatta az inváziós csapatokat 2022 februárjában.
Nem ez volt az első eset
A román védelmi minisztérium adatai szerint az orosz–ukrán háború kezdete óta már 47 alkalommal találtak drónmaradványokat Románia területén, ebből 12 esetet csak idén regisztráltak. Több incidens történt Tulcea és Galați megyében, ahol az ukrajnai Duna-menti kikötők elleni orosz támadások közelsége miatt rendszeresen sérül a román légtér.
Április végén például egy robbanóanyaggal felszerelt drón zuhant Galați megyében, amelyet a román tűzszerészeknek kellett hatástalanítaniuk. Ugyanezen a napon egy másik pilóta nélküli eszköz Tulcea megyében csapódott földbe.
Tengeri drónok is veszélyt jelentenek
A fenyegetés már nemcsak a légtérből érkezik. Június elején egy ukrán tengeri drón robbant fel a konstancai kikötő közelében, miután a jelentések szerint elvesztette az irányítást a Fekete-tengeren. Az incidens miatt több mint ezer embert evakuáltak a környékről, és a román hatóságok nagyszabású biztonsági műveletet indítottak. Bár senki sem sérült meg, az eset rámutatott arra, hogy a háború következményei egyre közvetlenebbül érintik a NATO keleti szárnyát.
A román vezetés szerint éppen ezért sürgető a drónok elleni védelem fejlesztése. Nicușor Dan hangsúlyozta: Románia már elindította a szükséges beszerzéseket és projekteket, ugyanakkor a NATO-tagállamok további támogatására is szükség van ahhoz, hogy a Fekete-tenger térsége biztonságosabbá váljon.
És ha már drónhadviselés – így alázták porig az ukránok drónjaikkal Putyint.
