Az euró bevezetésével kapcsolatos egyik leggyakoribb félelem, hogy a forint lecserélése után drasztikusan megdrágulnának a mindennapi termékek és szolgáltatások. A korábban csatlakozó országok tapasztalatai azonban nem támasztják alá ezt az aggodalmat: a közös valuta bevezetése önmagában nem okoz tartós, jelentős áremelkedést. Az árszínvonal hosszabb távú növekedését sokkal inkább a gazdasági fejlődés és az uniós átlaghoz való felzárkózás határozza meg.

A Portfolio elemzése szerint Magyarország esetében ráadásul kisebb lehet a további drágulás tere, hiszen a hazai árszínvonal már most is viszonylag közel van az uniós átlaghoz.

Mitől tartanak a magyarok az euró bevezetésével kapcsolatban?

A félelmek alapvetően két dologra vezethetők vissza. Az egyik, hogy a kereskedők és szolgáltatók az átváltáskor felfelé kerekítik majd az euróban meghatározott árakat. Ez valóban okozhat átmeneti, mérsékelt inflációs többletet, de önmagában nem eredményez tartós drágulást.

A másik aggodalom, hogy a forint lecserélésével a magyar árak hirtelen felzárkóznának az uniós átlaghoz, ami jelentősebb és hosszabb távú áremelkedést hozna.

Az Európai Bizottság 2026-os Eurobarométer-felmérése szerint azonban a magyarok egyre kevésbé tartanak ettől. Mindössze a válaszadók 25 százaléka gondolja úgy, hogy az euró bevezetése miatt emelkednének az árak. Lengyelországban ez az arány 71, Csehországban pedig 67 százalék.

Magyarországon 2025-ben a megkérdezettek 37 százaléka számított áremelkedésre, 2020-ban pedig még a többség osztotta ezt a félelmet.

Mit mutatnak a korábbi euróbevezetések?

Az elmúlt húsz évben az euróövezethez csatlakozó országokban valóban közelített az árszínvonal az uniós átlaghoz. Ez a folyamat azonban együtt járt az egy főre jutó GDP növekedésével és a gazdasági felzárkózással.

A Portfolio elemzése szerint tehát nem elsősorban a közös valuta bevezetése, hanem a gazdasági fejlődés magyarázza a hosszabb távú áremelkedést. Ezt az eurózónán kívüli országok példája is alátámasztja: ezekben az államokban szintén emelkedett az árszínvonal, ahogy gazdaságuk közeledett a fejlettebb uniós tagállamokéhoz.

Az átváltás tehát okozhat kisebb, egyszeri inflációs hatást, különösen akkor, ha a vállalkozások felfelé kerekítik az árakat, de a korábbi tapasztalatok alapján a közös valuta önmagában nem vezet tartós inflációhoz.

Illusztráció: mesterséges intelligencia (AI)

Magyarország már most közel van az uniós árszínvonalhoz

A magyar helyzet megítélésénél az sem mindegy, honnan indulna az ország. A Portfolio elemzése szerint a hazai árszínvonal jelenleg az uniós átlag körülbelül 78 százalékát éri el.

A vizsgált országok közül korábban egyetlen állam sem vezette be az eurót ilyen magas relatív árszínvonal mellett. Azok közül, amelyek végül csatlakoztak az euróövezethez, csak Lettország és Horvátország árszínvonala haladta meg a 70 százalékos küszöböt már öt évvel a bevezetés előtt.

Ez azt jelenti, hogy Magyarországon kisebb lehet a további felzárkózásból eredő áremelkedés tere, mint a korábbi euróbevezető országokban.

Összességében tehát nem törvényszerű, hogy az euró bevezetése után elszálljanak az árak. Egy esetleges magyar átállás hatását sokkal inkább a gazdasági felzárkózás üteme és a nemzetközi környezet határozná meg. Az energiaárakhoz hasonló globális piaci tényezők jóval nagyobb hatással lehetnek az inflációra, mint az átváltáskor esetlegesen alkalmazott kerekítések.