Eddigi szakmai pályafutása és kiemelt pozíciókban történő működése alapján a jövőben a ma megválasztandó Baka András keményen szembemehet majd Magyar Péterre és kormányával, hisz kritikáit Orbán Viktor hatalmának 2010-2011-es kiépítése során sem rejtette véka alá. Ezért is váltották le annak idején. Az elemzések szerint komoly ellensúlya lehet a kormánynak a demokratikus berendezkedés védelmében (már ha erre szükség lesz), az ellenzék mégis vehemensen támadja és csúnya ügyeket hoz elő személyével kapcsolatban.
A köztársasági elnöki poszt ígérete
Magyarország parlamentáris köztársaság, a köztársasági elnök szerepel így reprezentatív, a politikai hatalmat a miniszterelnök és az általa felkért kormánytagok gyakorolják. Ha változtatni is terveznek ezen Magyar Péterék, egyelőre nem verték nagy dobra, pusztán arról beszéltek, hogy a leendő köztársasági elnököt majd nem a parlamentnek, hanem a népnek kellene megválasztania.
Ez régi követelés, azonban a jelenlegi alkotmányos berendezkedés borulásával is járhat. Egy közvetlen népi felhatalmazással rendelkező elnök hatalma ugyanis mindenképp nagyobb lesz, mint egy, a parlamenti többség által kinevezett személyé. A reprezentációból elmozdulhatunk a valódi döntési kompetenciák felé.
Köztársasági elnöke okozta Orbán bukását
Az eddigi köztársasági elnökök a fentiek ellenére is szerepet tudtak játszani akár a pártok vitájában is: Sólyom László egyértelműen állást foglalt Gyurcsány Ferenc és a szocialista kormánnyal szemben akkor, amikor kiderült, azok csalással nyerték meg a 2006-os választásokat. A 2010 utáni, Fidesz által megválasztott elnökök ezzel szemben azt tették, amit Orbán Viktor akart: asszisztáltak a Fidesz kormányzásához.
Probléma ebből akkor lett, amikor Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a bicskei gyermekbántalmazó igazgató segítőjének, Kónya Endrének, a botrány azonban nem állt meg a Sándor-palotánál, begyűrűzött a Karmelitába is és Orbánt azonnali cselekvésre szorította, aki leváltotta Novákot, helyére pedig Sulyok Tamást ültette. Az ekkor felszínre került problémák azonban végül magát Orbánt is maguk alá temették.
Sulyokot a Tisza győzelme után Magyar Péter azonnal lemondásra szólította fel, mivel azonban erre nem volt hajlandó, a 17. alkotmánymódosítással küldte el a kormány, amit Sulyok egyébként – aggályai ellenére – aláírt. Így jutottunk el a mai államfőválasztáshoz, amikor a Tisza jelöltje, Baka András lehet a modern Magyarország történetének nyolcadik köztársasági elnöke.
Baka András Orbánnal is szembeszállt, várhatóan Magyar Péterrel is szembe fog, ha kell
Baka a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke volt, akit éppen azért váltott le 2012 elejére Orbán Viktor kétharmados többsége, mert bírálta a gyors és körültekintés nélküli, egyoldalú, a Fidesznek kedvező jogalkotást. Arra is figyelmeztetett, hogy az új rendszerben az Országos Bírósági Hivatal vezetője, Handó Tünde túl nagy, átláthatatlan és ellenőrizetlen hatalmat kapott.
Hasonló kritikák várhatók tőle Magyar Péterrel szemben is, amennyiben újra ez fog történni. Márpedig Magyar is hajlamos a gyors, akár a közjogi rendszert is érintő döntésekre, hisz Polgár Judit sakkvilágbajnokot is egy ilyen spontán pillanatban kérte fel köztársasági elnöknek, aki azonban ezt nem vállalta, Magyarék támogatottsága pedig zuhant néhány pontot ennek következtében.
Baka András 17 évig dolgozott a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, majd Sólyom László jelölte a Legfelsőbb Bíróság élére. Nem volt egyszerű útja a posztig: 2008-ban és később is elbukott több parlamenti szavazási körben is, végül 2009. június 22-én az MSZP és a Fidesz támogatásával, 309 igen és 36 nem szavazattal választották meg, írja a Válasz Online.
Saját hazájára támadt a Fidesz szerint
Eltávolítása után Baka Strasbourghoz fordult, az EJEB pedig 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka véleménynyilvánítási szabadságát, és jogsértő módon távolította el hivatalából. A bíróság szerint az intézkedésnek visszatartó hatása is lehetett a többi magyar bíróra. Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azonban Baka „rátámadt” saját hazájára, mert az EJEB-hez fordult.
Bakát a Fidesz (és a Mi Hazánk) most is támadja, szerintük a kommunista vérbírók örököse, akik annak idején elítélték az ’56-os forradalmárokat és felmentették a karhatalmistákat. Az 1956. október 26-i tatai sortüzet egy Korbely János nevű honvédszázados vezette, a sortűz után hárman maradtak holtan, köztük a felkelők vezetője, aki a helyi rendőrség épületét szerette volna elfoglalni.
Korbelyt a magyar bíróság emberiség elleni bűncselekmény miatt ítélte 5 év börtönre 2001-ben (nem gyilkosság miatt, mert az elévült már addig), a volt százados Strasbourghoz fordult, a bíróság pedig 11-6 arányban kimondta, hogy a magyar bíróság mesgértette a törvényesség elvét. A 2008-as döntés szerint a magyar bíróságok hibásan alkalmazták a nemzetközi jog kategóriáit, mert a tatai eset nem a polgári lakosság elleni szisztematikus és átfogó támadás volt, a felkelők vezetője pedig fegyverrel a kezében halt meg.
Baka a többséggel szavazott, a MOSTANI Fidesz szerint helytelenül. AKKOR, azaz 2008-ban és 2009-ben, amikor támogatták megválasztását a Legfelsőbb Bíróság élére még nem így gondolhatták. Annak a Legfelsőbb Bíróságnak az élére került Baka, amely egyébként helyben hagyta az eredeti Korbely-ítéletet, így börtönbe kellett mennie az egykori századosnak.
Mégsem felejtették el Orbán Viktort egykori szövetségesei? Nemzetközi, védettséget adó csúcspozíciókra pályázhat
Folytatódnak a támadások
Baka később is aktív bíró maradt. Tanácsa 2017-ben közpénznek minősítette a tao-támogatásokat, ami miatt Lázár János élesen támadta őt. E tao-támogatásokkal segítették az Orbán-közeli vállalkozók a hozzájuk közel álló sportszervezeteket, ám transzparenciájukat minden módon akadályozni kívánták.
Jelenleg azért került a támadások kereszttüzébe, mert a 2006-os rendőri túlkapások kapcsán 2010-2011-ben nem támogatta a Legfelsőbb Bíróság vezetőjeként azokat a döntéseket, amelyek a normál igazságszolgáltatáson és jogorvoslati fórumokon túlmutatnak és valamiféle elementáris népi igény okán akarják favorizálni a tüntetések és utcai harcok áldozatait a karhatalmistákkal szemben.
Élesen bírálta Sulyokot korábban
Baka idén tavasszal a Sorbonne-on az Orbán-rendszer jogállamiságát bírálta, és az 1970-es évek szocialista berendezkedéséhez hasonlította azt. Szerinte a hatalommegosztás meggyengítése miatt a bíróságok már nem tudják megfelelően betölteni fékező és ellenőrző szerepüket.
A jelölés további érdekessége, hogy Baka korábban maga is csatlakozott ahhoz a 42 értelmiségi által jegyzett felhíváshoz, amely a Fidesz által megválasztott Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondását sürgette. A Válasz Online szerint Baka személye így egyszerre jelentheti a jogállami intézmények helyreállításának ígéretét és egy olyan államfő lehetőségét, aki nem feltétlenül lenne automatikus szövetségese a mindenkori miniszterelnöknek.
Meglepő dolgok miatt kapott milliós bírságot Orbán Viktor apja a kastélyépítése kapcsán
